Környezetvédelem

- A klímakutató szerint az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: fékezni a változást, vagyis drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni hozzá, megpróbálni mérsékelni a következményeit.

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 194 európai repülőtér vállalta, hogy 2050-re üzemelése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, a kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.

Az ACI szerdai közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 repülőtere írta alá, ezek a légikikötők kezelték tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.

A szervezetnek jelenleg is van egy programja, amely a karbonsemleges üzemelést ösztönzi, annak lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.

Keringési panaszokat és fokozódó allergiás tüneteket is hozhat a csütörtökig tartó hőhullám - hívta fel a figyelmet Pintér Ferenc "meteogyógyász" az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában.

Hozzátette: az általános hőmérsékletváltozás miatt az emberek szervezete tartós terhelés alatt áll, így a lehetséges megbetegedéseket nemcsak az adott hőhullám határozza meg.

Egyre több német városban hirdetnek környezeti és éghajlatváltozási szükséghelyzetet, aminek révén a települési vezetőknek az eddiginél hangsúlyosabban kell érvényesíteniük döntéseikben az ökológiai fenntarthatóság elvét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Aachennel 13-ra emelkedett a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) hirdető városok száma Németországban.

A mozgalom május 2-án indult, amikor Konstanz városában hirdették ki a szükséghelyzetet. Időközben két tartományi főváros is csatlakozott, a schleswig-holsteini Kiel még májusban, a Saar-vidéki Saarbrücken pedig kedden.

A Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében alkotott előzetes nemzeti energia- és klímatervek elmaradnak az elvárásoktól a megújuló energiaforrások részesedését és az energiahatékonysági hozzájárulásokat tekintve is - közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden.

Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, az energiaunió célkitűzéseinek, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek megvalósításához a tagállamoknak ambícióik fokozására, pontosabban meghatározott beruházási tervre, azokban több szakpolitikai adatra van szükség.

Ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása múlt pénteken lépte volna át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni és több mint 2,2 bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják az emberiség igényeit - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken.

Ferenc pápa kijelentette, nem tartja túlzásnak az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófának nevezni a klímaváltozást. Hangsúlyozta, hogy az éghajlati változások következményei mindenekelőtt a szegényeket sújtják, mivel ők az első áldozatai a szárazságnak, áradásoknak, hurrikánoknak. Megjegyezte, hogy a kortárs társadalmat terheli felelősség, hogy a mai fiataloknak és a következő generációknak ne teljesen "tönkretett" világot hagyjon hátra.

Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat. Az egyetem közleménye szerint a magyarországi folyókon levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.

A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak.

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek.

Az Alföldön a mesterséges csatornahálózatot a 20. században hozták létre. A terület magyarországi részén - hivatalosan - 4723 kilométernyi csatornarendszer található, de a "partizán csatornákkal" együtt a tényleges hossz ötezer kilométer lehet a Kiskunságon. Annak idején ezek feladata volt a belvizek elvezetése, hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni.

Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Tölgyesi Csaba kifejtette, a térség a kiszáradását nemcsak a vízelvezető csatornák okozzák, hanem jelentősen hozzájárul a klímaváltozás, a kommunális vízhasználat, az öntözés és az erdőterületek növelése is.

A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.

Évente 570 ezer tonna műanyag jut a Földközi-tengerbe, ami egyenlő percenként 33 800 darab műanyagpalackkal a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

- Az Európai Uniónak jelentős lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy több villamos energiát állítson elő szél- és napenergiából, ugyanis csak ezek révén érheti el a megújuló energiával kapcsolatos céljait - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke friss jelentésében csütörtökön.

A számvevők közölték, 2005-től kezdve a szél- és a napenergia előállítása erőteljes növekedést mutatott, 2014 óta azonban lassulás tapasztalható. Ajánlásuk szerint az Európai Bizottságnak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy támogassák a további fejlesztéseket. Véleményük szerint a beruházások fokozásához alapvetően fontos az új megújulóenergia-kapacitások aukciók útján történő kiosztása, az ajánlati ár meghatározása, valamint a zöld gazdaságban való állampolgári részvétel ösztönzése.

- A jelenkor meghatározó ügye az éghajlatváltozás, megfékezéséért a párizsi klímaegyezményben rögzített vállalásoknál többet kell tenni, mindenekelőtt meg kell adóztatni a szén-dioxid-kibocsátást - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár egy szerdai német lapinterjúban.

A távhőszolgáltatás terjedése csökkentené a károsanyag-kibocsátást - közölte a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. kommunikációs csoportvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán. Herpai Attila azt mondta, ha a belvárosban 45 ezer lakás távhőszolgáltatást venne igénybe, évente 67 ezer tonnával kevesebb széndioxid és nyolcezer tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe.

A környezetbarát jellege mellett a távhő előnye az is, hogy biztonságos, kényelmes és árban is versenyképes - tette hozzá.

Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint.A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét. A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.

A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra.

Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha. A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira. Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.

Szemlélet- és technológiaváltás nélkül ökológiai katasztrófa és társadalmi összeomlás vár ránk - jelentette ki a köztársasági elnök kedden Makón. Áder János diákoknak tartott interaktív előadásán elmondta, a klímaváltozásnak nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi hatásai is fontosak.

A föld népessége száz év alatt három és félszeresére nőtt, részben ehhez kötődően jelentősen bővült a fogyasztás, amely ráadásul rossz szemléletű is, így természeti tőkénket éljük föl - közölte az államfő.

A klímaváltozás következtében a legszegényebb országok válnak a legvédtelenebbé, ennek pedig akár egész földrészekre kiterjedő hatásai is lehetnek - mondta Áder János. Hozzátette: az ismétlődő migrációs hullámok is összefüggésben vannak a klímaváltozással.

Az előrejelzések szerint 2100-ig - amennyiben a jelenlegi folyamatok folytatódnak - 90 centiméteres tengerszint-emelkedéssel kell számolni, ami miatt 250-300 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét - tudatta az elnök.

Az egyszer használatos műanyag zacskók azonnali betiltását sürgeti a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.

"Ami Ruandának, Kenyának és Ugandának sikerült, azt nekünk is el kell érnünk" - utalt Gerd Müller az egyre több afrikai országban bevezetett műanyagzacskó-használati tilalomra az Augsburger Allgemeine című lap honlapján pénteken ismertetett nyilatkozatában.

"A műanyag szívószálak betiltása nem elég, Németországnak nem szabad várnia Európára, hanem azonnal be kell tiltania az egyszer használatos műanyag zacskókat" - tette hozzá.

A miniszter kezdeményezésére megalakult a Prevent (megakadályozni) elnevezésű nemzetközi szövetség. A csaknem harminc vállalat, kutatóintézet, természetvédő szervezet és kormány, köztük a Coca-Cola, a Nestlé, a Természetvédelmi Világalap (WWF), és Indonézia és Ghána kormányának összefogásával alakított szövetség legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék.

- Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. A legfrisebb adatok szerint idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik - írják a WWF Magyarország csütörtöki közleményben.

„A mért eredmények többször is meghaladták a nitrogén-dioxidra (NO2) megadott köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket, 17 helyszínből 8 esetében 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület légszennyezési szakértője arról a vizsgálatról, amelyet a szervezet március második felében folytatott Budapesten.