Váratlan fordulat?
A Trump-kormányzat Ukrajna-politikájának hátterében nem pusztán az orosz-ukrán háború lezárása áll. Washington hosszabb távon Oroszországot igyekszik eltávolítani Kínától, amelyet az Egyesült Államok legfőbb geopolitikai riválisának tekint - írja friss elemzésében a Politico.
Egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztviselő azt mondta a lapnak:az Oroszországgal való "szorosabb kapcsolat" kialakítása "egy egészen más erőegyensúlyt teremthetne Kínával szemben".
Ez magyarázhatja, hogy a Trump-csapat – Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, az elnök veje – miért tart ki a tárgyalások mellett több mint tizenöt hónapnyi eredménytelen egyeztetés után is és magyarázatot adhat arra is, hogy Trump miért kritizálja nyilvánosan Zelenszkij elnököt.
A lap úgy látja, ehhez hasonlóan Venezuela, Kuba, Irán és Panama ellen irányuló lépések mind Kína globális befolyásának visszaszorítását szolgálják.
Alexander Gray, aki Trump első ciklusában a Nemzetbiztonsági Tanács kabinetfőnöke volt, a tervet Henry Kissinger hidegháborús Kína-politikájához hasonlította. Washington akkoriban Pekinget próbálta leválasztani a Szovjetunióról. Fred Fleitz, a testület egy másik volt kabinetfőnöke úgy fogalmazott:
Trump "helyesen látja, hogy az egyre szorosabb orosz-kínai szövetség nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államok biztonságára, mint maga az ukrajnai háború".
Az ukrán fél ugyanakkor szkeptikus a tervvel kapcsolatban. Egy ukrán diplomata a német Ostpolitikra utalva kifejtette, hogy az ilyen közeledési kísérleteknek már volt előzménye, ám azok semmilyen eredményre nem vezettek. Hozzátette: Oroszországot és Kínát végső soron az köti össze, hogy "gyűlölik az Egyesült Államokat mint a demokrácia jelképét", és ezt a köteléket rendkívül nehéz felülírni.
Az elemzők többsége szintén kétkedve fogadja az elképzelést. Craig Singleton, a Foundation for Defense of Democracies (FDD) Kína-programjának igazgatója szerint az orosz-kínai partnerség "elméletben vonzó célpont, a gyakorlatban azonban vasszilárd lábakon áll". Úgy véli, a legvalószínűbb kimenetel egy Oroszországgal folytatott korlátozott taktikai együttműködés lehet, nem pedig egy tartós szakítás Pekinggel. Adam Savit, az America First Policy Institute Kína-politikai igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország hanyatló hatalom, és egyértelműen alárendelt fél a Pekinggel fenntartott viszonyban. Véleménye szerint a Moszkvához való közeledés ugyan bonyolíthatja Kína stratégiai helyzetét, de önmagában nem jelent majd döntő változót az amerikai-kínai nagyhatalmi versengésben.
Forrás:Portfolio