Külföld

Terrortámadás történt Londonban szerda délután. A merényletnek négy halálos áldozata van, közülük az egyik egy rendőr. A sérültek száma elérheti a tucatot. A Scotland Yard első, szerdán kora este tartott tájékoztatójából részletek nem derültek ki. A londoni rendőrség szóvivője csak azt erősítette meg, hogy "amíg ettől eltérő információ nem merül fel", a hatóságok terrortámadásként kezelik a történteket, de hangsúlyozta, hogy a sérültek, illetve az áldozatok számáról a híradásokban szereplő számokat nem tudja megerősíteni.

A szóvivő "számos sérültről" beszélt, akik között szavai szerint "rendőrök" is voltak.

A BBC televízió szerda este közölt értesülése szerint a terrortámadásban egy rendőr halt meg és egy nő, akit az elkövető elütött.

A szerda estig rendelkezésre álló nem hivatalos adatok szerint a merénylő a brit parlament melletti Westminster-hídon először gyalogosok közé hajtott, majd szürke, Hyundai típusú egyterű járművével a parlament híres óratornya, a Big Ben mellett a híd korlátjának ütközött.

Ha valamelyik ország elégedetlen, akkor sem cselekedhet egyoldalúan, ezt a többi tagállammal egyetértésben kell tennie - jelentette ki Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere az osztrák közszolgálati televízió (ORF) híradójában kedden késő este arra reagálva, miszerint az osztrák kormány a családtámogatás változtatásával csökkentené az Ausztriában dolgozó magyarok juttatását.

Az amerikai hatóságok terrorveszélyre hivatkozva több országban megtiltották kedden a nagyobb elektronikai eszközök felvitelét az Egyesült Államokba tartó repülőgépek fedélzetre. Hasonló intézkedést hozott Nagy-Britannia is az oda tartó járatok esetében.

Washington nyolc muzulmán többségű ország tíz repülőterét jelölte meg. A belbiztonsági minisztérium pénteken hatályba lépő döntése a Jordániából, Egyiptomból, Törökországból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Kuvaitból, Marokkóból és Katarból az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre vonatkozik. Az érintett légi kikötők: Ammán, Kairó, Kuvaitváros, Doha, Dubaj, Isztambul, Abu-Dzabi, Casablanca, Rijád és Dzsedda nemzetközi repülőterei.

Rekordszintű eredménnyel, a küldöttek 100 százalékos támogatásával választották meg Martin Schulzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének vasárnap Berlinben a párt rendkívüli kongresszusán.

A titkos szavazáson érvényesen voksoló 605 küldött mindegyike az egyedüli jelöltként induló politikusra adta le szavazatát.

Martin Schulz ezzel új elnökválasztási rekordot állított be a több mint 150 éve működő párt történetében; az eddigi csúcstartó Kurt Schumacher volt, akit 99,7 százalékkal választottak meg elnöknek 1948-ban a párt düsseldorfi kongresszusán.

Az osztrák szociális rendszer "bevándorlóinak" megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt.

Kurz úgy vélte, hogy amennyiben valaki elveszti a munkáját, vissza kellene utaznia származási uniós országába, vagy egy másik tagállamba, ahol munkát talál.

- Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter - jelentette a CNN Türk török hírtelevízió pénteken.

Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kérdésébe. Németország és Hollandia most azt próbálja véghezvinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült - vélekedett a miniszter. Soylu rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa "megőrülne", ha a török kormány "kikövezné az utat" azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.

Hawaii fővárosában, Honoluluban egy szövetségi bíró szerdán este felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök második rendeletét, amely átmenetileg korlátozná a beutazást az Egyesült Államokba egyes országokból.

Derrick Watson szövetségi bíró pár órával azelőtt döntött a felfüggesztésről, hogy a rendelet csütörtökön életbe lépett volna.

A bíró azt követően tette közzé döntését, hogy két órán keresztül hallgatta a rendelet felfüggesztését kérő hawaii fél érvelését. A keresetet a Honoluluban élő, szír gyökerű, de amerikai családapa, IszmailElszik nyújtotta be, mondván, hogy az elnöki rendelet miatt Szíriában élő anyósa nem tudja majd meglátogatni a családot.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-ére a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. A szövetség már a 2017-es kívánságlista fejlécébe beleírta, amit a legfontosabbnak tart: legyen béke, szabadság és egyetértés!

A transzatlanti kapcsolatok szempontjából elengedhetetlen, hogy a NATO tagállamai növeljék védelmi kiadásaikat - hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben.

A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - érte el.

A feszültség csillapítására szólította Hollandiát és Törökországot hétfőn Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, mielőtt brüsszeli sajtótájékoztatóján bemutatta az észak-atlanti szövetség 2016-os évértékelő jelentését.

"A vita a demokrácia középpontjában áll, de a kölcsönös tisztelet is (...) Arra biztatnám a feleket, hogy mutassanak tiszteletet egymás iránt, legyenek higgadtak és tegyenek megfontolt intézkedéseket" - jelentette ki Stoltenberg, aki szerint a feszültség csillapításához azokra a dolgokra kell koncentrálni, amelyek "egyesítenek bennünket".

Az Oxfordi Egyetem vezetői szerint garantálni kell a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságát a brit EU-tagság megszűnése után is, ellenkező esetben súlyos károk érik a brit felsőoktatást.

A legrégebbi angliai egyetem 35 kollégiumának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre. Ha ők elvesztik nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási jogosultságait, az óriási kárt okozna Oxfordnak, és tekintettel az egyetem kutatási tevékenységére, az Egyesült Királyság egészének is - áll a nyílt levélben.

150w led corn lamp

led corn bulb review

cheap led corn bulbs

Behatolóknak nevezte az amerikai erőket Bassár el-Aszad szíriai elnök, és azt mondta, "valamilyen konkrét" lépést vár Donald Trump amerikai elnöktől az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harc elsődlegessé tételére tett ígérete kapcsán.

Aszad kijelentette, hogy az IÁ elleni szíriai harc fokozásának ígéretét olvasta ki Trump nyilatkozataiból.

"Eddig semmit nem láttunk megvalósulni ebből a retorikából" - mondta Aszad a Phoenix kínai televíziós csatornának adott nyilatkozatban, hozzátéve, "reméljük, hogy a kormányzata megvalósítja, amit hallottunk".

Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség az IÁ ellen harcol Irakban és Szíriában. Barack Obama előző amerikai elnök idején az amerikai politika egyes, Aszad ellen harcoló lázadókat támogatott, akik nem ismerték el Aszadot legitim elnöknek - emlékeztetett a Reuters brit hírügynökség.

A Der Spiegel című német hírmagazin kommentárban foglalkozott Magyarországgal a szombaton megjelent számában.

A Rossz példakép című írásában Juliane von Mittelstaedt az ideiglenes műszaki határzár kiépítésével és bővítésével, illetve a jogi határzár szigorításával kapcsolatban kiemelte: mindez a megsértését jelenti "a humanitásnak, amely nemrég még Európa alapértékének számított".

Mindegy, hogy csupán 536 regisztrált menedékkérő van Magyarországon, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök azt adja elő, hogy "milliók ólálkodnak még Törökországban és a Balkánon", és ezt nem csak sok magyar hiszi el neki, a félelem Nyugat-Európa liberális társadalmait is elérte.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap és a Politico brüsszeli hírportál is beszámolt szerdán a jogi határzárat szigorító magyar törvénymódosításról. Az amerikai üzleti-politikai újság arról írt, hogy számos emberi jogi szervezet élesen bírálta a törvénymódosítást, amely a vádak szerint sérti a nemzetközi jogi előírásokat, és amellyel a "tízmilliós Magyarország ismét a menekültellenes harc élvonalába került".

Németországban több vezető médium kommentárban foglalkozott Magyarországgal a jogi határzár szigorításával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyar gyakorlat címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar szabályozás "nem ideális válasz a menekültkérdésre", mert európai válaszra van szükség, de "legitim", mert nincs európai válasz. Viszont "egyáltalán nem legitim egy másik gyakorlat", amelyet Magyarország szemére vetnek: az "illegális határsértők" bántalmazása.

Csökkenteni kell a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamok közösségi pénzügyi támogatását - mondta Christian Kern osztrák kancellár szerdán a Die Welt című német lapban.

Az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) politikusa az EU állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozása előtt egy nappal tett nyilatkozatában kiemelte, hogy "az eddiginél igazságosabban kell elosztani az uniós költségvetés pénzét a tagállamok között".

Nem kaphat többé milliárdos nagyságrendű támogatásokat egyetlen tagország sem, amely "továbbra is következetesen elhajol a migrációs kérdés közös megoldása elől, és szomszédjai kárára folytat piacrabló adópolitikát" - mondta az osztrák kancellár.

Kifejtette, hogy amikor a gazdaság fejlesztéséről, biztonságpolitikai érdekekről vagy az Oroszország elleni szankciókról van szó, egyes tagországok igényt tartanak a közösség szolidaritására, "de más fontos kérdésekben hallani sem akarnak a szolidaritásról".

Elsőként Hawaii amerikai szövetségi állam támadta meg Donald Trump új elnöki rendeletét a bevándorlás átmeneti szigorításáról.

Hawaii egyik szövetségi bíróságán helyi idő szerint kedden este nyújtották be a keresetet, amely formailag az első elnöki rendelet ellen már benyújtott kereset megújítása.

Hawaii állam a keresetet változatlanul a hawaii imám, Ismail Elshikh által vezetett Muszlim Szövetség mint felperes nevében nyújtotta be. Elshikh imám azzal a kifogással él, hogy az új elnöki rendelet felfüggeszti új vízumok kiadását hat országból érkezők, köztük szíriaiak számára, s az imám anyósa és családtagjai szíriaiak, jelenleg is Szíriában élnek, tehát nem kaphatnak most vízumot családlátogatáshoz sem.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mélységesen aggasztja az kedden elfogadott magyar törvénymódosítás, amely valamennyi menedékkérő, köztük gyermekek kötelező fogva tartásáról rendelkezik az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére - hangsúlyozta genfi sajtótájékoztatóján Cécile Pouilly, az UNHCR szóvivője.

A szóvivő szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden menedékkérőt, beleértve a gyerekeket is huzamosabb ideig a határon elhelyezett, több méter magas drótkerítéssel körbevett konténerekben tartják majd őrizetben.

Az olaszok 50 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökről, 52 százalékuk nem támogatja a kormányt sem és 47 százalék véli úgy, hogy még a nyár előtt előrehozott választásokat kellene tartani Olaszországban - derül ki a Corriere della Sera olasz napilap vasárnap közölt felméréséből.

- A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel vasárnap a londoni parlament illetékes bizottsága a brit kormányt.

A brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat törvényhozási felügyeletére alakult alsóházi bizottság vasárnap közzétett 56 oldalas tanulmányában hangsúlyozta: az EU-társállamokból Nagy-Britanniába települt milliók nem szeretnék, ha a brit kormány alku tárgyává tenné további sorsukat.