Kultúra

„A Messiások című, sokat ígérő kiállítás megmutatja azt, ahogyan kiváló művészek megpróbálják megérteni a megváltás titkát. Az a sokféle - néha talán ellentmondásos – megfejtés, ami itt a tárlaton megjelenik, az arra az igazságra utal, hogy a messiási titkot nem lehet egyszerűen, egyféleképpen értelmezni” - mondta Bölcskei Gusztáv Debrecenben, a  Messiások című tárlat megnyitóján.

A rajongóknak köszönhetően megjelent a Csodaidők harmadik kötete.Kiadó hiányában a nem mindennapi történet szerzője nem mindennapi módon: olvasói táborának támogatásával magánkiadó létrehozásával jelentette meg a Csodaidők tetralógia harmadik részét, az Árulást. A Raana Raas név mögött megbúvó pálfai írónő regénye egyes kritikusok szerint Tolkien és Rowling regényeivel vetekszik.

Debrecen lengyelországi testvérvárosa, Lublin egy olyan nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékű műemlékkel büszkélkedhet, amely a keleti és a nyugati, a bizánci és a latin kereszténység metszéspontjában jött létre.

Az egykori lengyel királyi várban található Szentháromság kápolna a két kultúrkör találkozásának sajátos lenyomata.

Hétfőn délelőtt 11-kor újra megérkezett Debrecenbe Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye. A kép a restaurálás után augusztus 19-től lesz újra látható a nagyközönség számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a restaurálás folyamatába is szeretne a múzeum betekintést engedni az érdeklődőknek augusztus 14-ig.

Multikulturális zenei programot kínál a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar nyári akadémiája, ahol 12 ország 140 előadóművésze és fiatal muzsikusa kalauzolja el a zenekedvelőket a komolyzene világába.

A „freshART” pályázatot először 2006-ban hirdette a meg a Debreceni Művelődési Központ. Az előző években a Debrecenben és térségében élő és alkotó fiatal képzőművészeket szólítottuk meg a pályázattal.

2009-ben bővült a kör. Ezévben Debrecen és Nagyvárad önkormányzata közösen hirdette meg a pályázatot a fiatal képző, ipar és fotóművészek számára.

A XX. századi katolikus művészet egyik legnagyobb alakja, a francia Georges Rouault: Keresztrefeszítés című nagyméretű festménye az augusztusban nyíló Messiások című kiállításra érkezik a cívisvárosba. A nagyszabású tárlaton – többek között – Picasso, Dalí, Chagall, Munch és Serrano mellett így a francia mester munkája is látható majd.

Schaár Erzsébet művészeti hagyatékából nyílik kiállítás június 20-án 16 órakor a Modem 3. emeletén. Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatott anyagot korábban még nem láthatta a közönség, az ugyanis évtizedeken át egy padláson „rejtőzött”. A megnyitó alkalmából a múzeumok éjszakáján Wilt Pál filmrendező, a művésznő fia és Hernádi Miklós író, művészetszociológus beszélget Schaár Erzsébet alkotásairól.

2009. május 30-án, szombaton 10 órakor nyitja kapuit Nádudvaron (Fő út 81.) ifj. Fazekas István fazekas, népi iparművész önerőből létrehozott Alkotóháza. István Erzsébet néprajzkutató megnyitója után Debreceni kismesterségek ifj. Fazekas István Alkotóházában címmel nyílik kiállítás a ház bemutatótermében, hímző, pipakészítő, bőrműves és gyöngyfűző iparművészek alkotásaiból.

2009. május 3-án lezárult az a több mint egy hónapig tartó internetes szavazás, amelynek keretében a látogatók dönthettek arról, hogy a Kulturális Turizmus Évében mely muzeális intézmények érdemeljék ki a 2009 Vendégbarát Múzeuma címet.

Olyan intézmények versenyezhettek egymással, amelyek vendégbarát szolgáltatások kialakításával igyekeznek látogatóik számára maradandó élményt nyújtani. 

Nagyszínpad

Jacques Offenbach: Kékszakáll – operett (rend.: Szabó Máté),

Krúdy Gyula regényéből írta Parti Nagy Lajos: Boldogult úrfikoromban – színmű (Cserhalmi György),

David Alagna: Egy halálraítélt utolsó napja – opera, a MEZZO Operaverseny és Fesztivál versenyprogramja (Nadine Duffaut),

Kihirdették az idén XV. születésnapját ünneplő Debreceni Alternatív Színházi Szemle versenyprogramját. A május 12-én, a Merlin Színházban tartott sajtótájékoztatón Karsai György egyetemi tanár, a Szemle válogatója jelentette be, hogy a megtekintett közel 150 előadás közül végül melyik 12 verseng majd egymással 2009. szeptember 11-15. között Debrecenben.

Medgyessy Ferenc „Anya gyermekével” c. szobrát a Cívis Ház ZRt. felajánlotta Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának közterületi elhelyezésre. A magyar képzőművészetben rendkívüli értéket képviselő szobor régóta vár elhelyezésre, amely most magánszemélyek adakozásából lehetővé vált.

A debreceni képviselőtestület április 30.i ülésén tárgyalja többek között : „A  MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság 2008. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyása és közhasznúsági jelentésének elfogadása valamint az alapító okirat módosítása” című előterjesztés.

Az alábbiakban ezt közöljük.

A megszokott magas színvonalat, az eddigieknél is több érdekességet és művészeti kuriózumot tartogat a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok ősszel kezdődő szezonja. A Ferencsik- és Klemperer-bérletek gazdái éppúgy páratlan élményekkel gazdagodhatnak, mint azok, akik az UNICEF-nek ajánlott karácsonyi Missa Solemnisre vagy épp Gidon Kremer Sosztakovics-hegedűversenyére váltanak jegyet - mindezt az együtteseket is elérő gazdasági válság ellenére.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaművész tanárai és orgona szakos hallgatói különleges koncertet adnak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben április 20-án, amelyen többek között Koloss István, Bach, Mendelssohn, Couperin és Messiaen művei csendülnek fel. Az Európát átszelő izgalmas zenei utazáson Fazekas Gergely zenetörténész kalauzolja a közönséget.

 Dokumentum- és művészi érték erősíti egymást a Magyar Táj – Magyar Tárgy, avagy a népi metserségek a Hortobágyon című tárlat anyagában.

Megmenteni, megörökíteni, mielőtt eltűnik a magyar népi mesterségeket, az aktív mesterembereket: ez volt a célja 17 fotóművésznek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületéből.

A rejtélyesnek hangzó cím egy Bak Imre festményt idéz, mely Kiss Tamás, kortárs műgyűjtő kollekciójának kiemelkedő, s a mostani kiállítás kapcsán emblematikus darabja is egyben. A budapesti vállalkozó számos ötlettel jelentkezett az évek során, hogyan kapcsolja, békítse össze a képzőművészet és környezete, az épített és berendezett tér, valamint a kortárs művészet és a befogadók – szinte antagonisztikusan elkülönült – világát, hogyan közelítse mindinkább a kortárs művészetet a köznapok meghitt, ismerős világához.

A világ, amely körbevesz bennünket, akkor mutatkozik meg számunkra, amikor valamelyik apró részlete problematikussá válik: elromlik, kisiklik vagy egyszerűen csak akadály lesz a mindennapi rutin előtt. Az ember és a természet kapcsolatában egyre több a technológiai áttétel. A „föld szaga”, amit száz évvel ezelőtt még oly sokan emlegettek, legtöbbünk számára nem több fikciónál. Érteni véljük, de megtapasztalni nem tudjuk.

Egy koncepció annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ebből az alapigazságból kiindulva, a nem egészen egyéves tapasztalatokat értékelve el kell ismernünk azt is, hogy a legjobb szándék, pénz, paripa, fegyver sem ér semmit, ha nem tudjuk, mire használjuk. Az alábbiakban ismertetett elképzelés és a belőle megvalósuló gyakorlat lényege kettős: