Kultúra

Arcadia avagy aki tökéletességre vágyik címmel hangulatos talk show-ra és kerekasztal beszélgetésre vár mindenkit a Virág Judit Kortárs Galéria.

Szurcsik Józsefet, korunk egyik legszínesebb festőegyéniségét Hajdu István művészettörténész és - igény szerint - a publikum faggatja.

IDŐPONT: 2008. febuár 7-én 18 óra

HELYSZÍN: Budapest, V. Falk Miksa utca 30. Virág Judit Kortárs Galéria

Az olajfestményeiről ismert festőművész akvarelljeiből nyílik kiállítás a Magyar Kultúra Napján.

Nem láthatta eddig a nagyközönség Bényi Árpád vízfestményeit, akvarelljeit. E művekből – melyek az olajfestményekről közismert munkásságot kiegészítik – nyílik kiállítás január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, 17 órakor a Belvárosi Galériában (a Debreceni Művelődési Központ Kossuth utca 1. számú épületében) – a tárlat február 7-ig tekinthető meg.    

Megnyílt a Modem kiállítása

Január 15-én este zsúfolásig megtelt a debreceni Modem A történet folytatódik - kortárs művészek Van Gogh nyomában című  kiállítás. A tárlatot hivatalosan megnyitó René Roudaut Franciaország magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás szervezése kapcsán létrejött magyar-francia együttműködés példaértékű a jövőre nézve.

Január 15-től március 9-ig tekinthető meg Debrecenben A történet folytatódik- kortárs művészek Van Gogh nyomában című tárlat. Ezúttal olyan műveket állítanak ki a MODEM-ben, amelyek a holland zseni ihletésére jöttek létre. A kiállító közel nyolcvan alkotó között számos világhírű található.

A Déri Múzeum minden év végén koszorúval tiszteleg nagy adományozói, Déri Frigyes bécsi, Déri György és Déri Györgyné farkasréti sírjánál.

A Bécsben élő, délvidéki, bácskai származású gyártulajdonos nagypolgár Déri Frigyest fiatal korától kezdve a művészetek, a muzeális tárgyak iránti érdeklődés jellemezte.

Feleségének tragikus halála után az 1910-es évek közepén jutott arra az elhatározásra, hogy egész vagyonát hazája és nemzete iránti szeretete és hálája kifejezéseként egy múzeumi gyűjtemény létrehozatalára fordítja.

December 26-án egy párizsi kórházban elhunyt Sándorfi István világhírű, magyar származású festőművész. A hiperrealizmus nagy hatású megújítójaként számon tartott Sándorfi Francia­országban és az Amerikai Egyesült Államokban a legnépszerűbb kortárs festőművészek közé tartozott. A világ számos nagy galériájában bemutatták műveit Koppenhágától Los Angelesig;

2007 három legmagasabb áron eladott festménye: Munkácsy Mihály: Az alvó nagypapa című képe 180 millió forint, Munkácsy Mihály: Teát öntő nő c. képe, valamint Gulácsy Lajos: A Púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek c. képe 120 millió forint volt. Mind a három festményt a Virág Judit Galéria és Aukciósház árverezte el.

December 7-én lesz száz éve annak, hogy megszületett Ámos Imre, a modern magyar képzőművészet emblematikus alakja. A tragikus sorsú művész munkáiból a Modem több mint százötvenet állít ki a péntek este nyíló centenáriumi kiállításán. Az Antal-Lusztig gyűjteményből összeállított debreceni tárlat egyik érdekessége, hogy több olyan grafikai munkát is láthat majd a közönség, amely korábban soha nem szerepelt kiállításon

A Kieselbach Galéria fő profilja továbbra is az 1850-1950 közötti klasszikus magyar festészet, de fontosnak tartja, hogy az 1945 utáni festészettel együtt teljes képet adjon a magyar képzőművészet egészéről. Az aukcióban különálló részként szerepel egy olyan válogatás amely 26 kimagasló, háború utáni alkotásából áll.

Szabó Magda végakarata szerint hamvainak egy részét a Debreceni Köztemetőben szülei – Szabó Elek és Jablonczay Lenke – mellett helyezték el. A szombat délelőtti szertartáson több százan kísérték utolsó útjára az írónőt, Debrecen város díszpolgárát.

Soha ennyiért nem kelt még el kortárs festmény Magyarországon, mint a Virág Judit Galéria és Aukciósház első tematikus, kortárs aukcióján november 27-én. 10 millió forintos áron kelt el Csernus Tibor Absolom című képe, míg Nádler István Avar Motívum, Schwarz című festményéért 9,5 millió forintot fizetett új tulajdonosa. Az eddigi legmagasabb ár, melyet kortárs festményért valaha fizettek Magyarországon, 8 millió forint volt.

Nagy múltú rendezvény, a magyar irodalmi közélet egyik legjelentősebb szakmai eseménye.  Országos fóruma különböző irodalmi felfogások, irányzatok képviselőinek, a kortárs irodalom minden érdemleges törekvésének. Az utóbbi években szaktudományos jelleget öltött rendezvény középpontjában az alkotók és az alkotások állnak.

„A múzeum kihívásokkal teli időszak előtt áll, ugyanis újra kell gondolnia önként és kötelezően vállalt feladatait, és versenyképessé kell válnia.” - fogalmazta meg Kocsis Róbert. Mivel az elmúlt hónap végén lejárt az előző vezető megbízatása, így pályázatot írtak ki a poszt betöltésére. A nyertes Lakner Lajos, aki már 1990 óta irodalomtörténészként dolgozott a Déri Múzeumhoz tartozó Irodalmi Múzeumban. Megbízása október 1-től 5 évre szól.

Doris Lessing brit író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a 87 éves, iráni születésű írónő műveiben kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt.

Az országban először adta hozzájárulását Szabó Magda ahhoz, hogy egy könyvesboltot róla nevezzenek el. Szülővárosában, Debrecenben, az írónő 90. születésnapjához közeledve, az Aranybika Hotel épületében lévő könyvesboltját alakította át a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. A cég ügyvezető igazgatója felidézte, hogy már az üzlet megnyitásakor felvetődött: a boltot Szabó Magdáról nevezzék el.

Eredeti Munkácsy Mihály-festmény az a kép, amelyet a vámosok július elején foglaltak le - tájékoztatta az MTI-t Sipos Jenő azt követően, hogy a vámnyomozók hétfőn megkapták az erről szóló szakértői véleményt. Sipos Jenő elmondta: a szakértő a szignó, a képen található címkék és a vonalvezetés alapján közölte, hogy a kép valóban Munkácsy Mihály festménye.

A nézők számának csökkenését kívánja megakadályozni  a Csokonai Színház – ezt hangsúlyozta Vidnyánszky Attila az évadnyitó társulati ülésen. A megbízott igazgató elmondta, hogy a budapesti Operaházban, Zsámbékon és Szentendrén is kedvező fogadtatásban részesült a társulat. Vidnyánszky Attila arról is szolt, hogy külföldi meghívásokat is kapott a színház, így legközelebb a Liberté ’56 produkciója utazik Lendvára.

Tán még meg sem száradt a vászon: szeptember 15-én a Virág Judit Galéria Falk Miksa utcai kiállítótermében ugyanis azokból az alkotásokból nyílik nagyszabású tárlat, melyeket a galéria kortárs művészei az utóbbi hónapokban festettek.

Életének 78. évében elhunyt Gyurkó László Kossuth- és József Attila-díjas író; az alkotót augusztus 25-én, szombaton érte a halál – tudatta a család nevében unokaöccse, Koltay Gábor filmrendező hétfőn az Távirati Irodával. Az írótól szeptember 14-én, pénteken 9.45 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában  mutatkoznak be a bőrművesség  hajdú-bihari mesterei   augusztus 14-26.  között a XXI. Mesterségek Ünnepének fő témájához – a bőrművességhez -  kapcsolódóan.

A kiállításon Kárpát-medence bőrműves hagyományainak továbbélését mutatják be a hagyományokból táplálkozó, de mai használatra szánt bőrtárgyak reprezentálásával.