A BÁSZNA Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészül ki az Országgyűlés honlapján kedden közzétett javaslat szerint az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény.
A javaslat indoklása szerint a BÁSZNA fizetésképtelensége miatt januárban kormányrendelet határozta meg a kárt szenvedett természetes személyek és kisvállalkozások, valamint mikro vállalkozások kártalanításának eljárását, ám ez a háború miatti veszélyhelyzet megszűnése miatt május 14-én hatályát vesztette.
Jelenleg nincsenek hatályban azon rendelkezések, amelyek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesült károsultaknál hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatná. Az adóhatóság számára az utólagos hatósági ellenőrzési jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítani kell.
A BÁSZNA januárban vált fizetésképtelenné, majd az agrártárca közölte, hogy kártalanításra számíthatnak azok, akik a társaságtól nem kapták meg a felvásárolt gabona vagy szolgáltatás ellenértékét. A kormány februárban stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a cég felszámolását, hogy gyorsabban véget érjen a kártalanítás. A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kárrendezése február végén lezárult, júniusban pedig elrendelték a felszámolását.