Pénzügyek

A kamatadó szeptember 1-jei megemelése előtt a jelentős ügyfélforgalom miatt több bank is meghosszabbított nyitva tartással várja csütörtökön a befektetőket.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetében az eva alap utáni adó mértéke 2006. október elsejétől 15 százalékról 25 százalékra emelkedik. Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az évközi módosítás miatt dönthet úgy, hogy október 1-i hatállyal önként kijelentkezik az eva hatálya alól.

A bankbetétekre, takarékbetétekre, nyereménybetétre fizetett kamatnak az első ízben a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt, tőkésített összeg után adózni kell.

2006. szeptember 01-től a foglalkoztató és a biztosított számára is előír a Tbj. egy minimális járulékfizetési kötelezettséget, egyidejűleg járulékkedvezményt kapnak azok, akik bejelentik az adóhatósághoz - az erre rendszeresített 06T1031-es számú bejelentőlapon.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleit, hogy Hajdú-Bihar megyében 45 TELEHÁZ várja azon adózókat, akik nem rendelkeznek internetes elérhetőséggel, azonban adó- és járulék bevallásaikat, valamint adatszolgáltatási kötelezettségeiket – ez év májusától, illetőleg jövő év január 1-től - elektronikusan kell teljesíteni az adóhatóság felé.

Megjelent az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a minimálbér kétszerese alatti jövedelmek bejelentésére szolgáló nyomtatvány (a társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot szeptembertől havonta 125 ezer forint után kell megfizetni, 2007. január 1-je után pedig 131 ezer forint lesz az említett járulékok alapja).

Változás 2006. szeptember 1-jétől:az adóköteles természetbeni juttatás utáni adó 44 százalékról 54 százalékra nő. A megemelt adót először a 2006. augusztus 31-ét követően kezdődő adóévre kell megfizetni, vagyis a naptári év szerint működő adóalanyoknak első ízben 2007-re, a naptári évtől üzleti évben működő kifizetők közül azoknak, amelyek üzleti éve 2006. augusztus 31-e és december 31-e között kezdődik, 2006 még hátralévő részére.

Az Adóhatóság 2006. július 4-én kezdte meg és 2006. augusztus 31-ig fejezi be az egyéni vállalkozói és magánszemélyes folyószámla kivonatok, valamint a 2005. évre felszámított késedelmi pótlékról szóló értesítők kiküldését. Hajdú-Bihar megye vonatkozásában ötvenhatezer egyenlegközlő kerül folyamatosan kipostázásra.

Tizenkét ember ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a Baumag-ügyben - közölte a Magyar Televízió Híradója. A vád szerint magas kamattal ígéretes befektetési lehetőségeket kínáltak, de a pénz nagy részét nem fizették vissza; 13 ezer kisbefektetőt károsítottak meg több mint 30 milliárd forinttal - hangzott el. A vádlottak vagyonából a bíróság már korábban zárolt 300 ingatlant, 23 üzletrészt és 57 bankszámlát

A júniusi rendkívül nagy, mintegy 550-600 milliárd forintot kitevő magyarországi tőkekivonás júliusban 50-100 milliárd forint között további tőkekivonássá lassult - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által tegnap közzétett adatokból.

Az EU-s csatlakozás óta az adóhatóság kiemelt feladata a tagállami kereskedelmet folytatók ÁFA ellenőrzése. A határok megszűnésével, a forgalom növekedésével nőtt az ellenőrzési koc-kázat is. Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján növekednek az adókikerülés érdekében létrehozott és működtetett tagállamok közötti láncügyletek, körbeszámlázások.

Hajdú-Bihar megyében jelenleg 3488 adózó rendelkezik közösségi adószámmal. Közülük csak a negyede (871 fő) folytatott az I. félévben tagállami kereskedést. Forgalmuk az országos forgalomnak csupán 1%-át teszi ki (35,0 milliárd Ft értékesítési és 28,2 milliárd Ft beszerzési értékkel). Ez jóval alatta marad a megye területi, népességi, de még gazdasági súlyának is. A tagállami kereskedést folytatók közel kétharmada csak beszerzést bonyolított le. 

A tagállami kereskedelmet folytatók ellenőrzése a hagyományos ellenőrzési módszerek mel-lett új elemeket is felsorakoztat. Nemzetközi adatbázisból ellenőrizzük, hogy a tagállami partner a jogügylet időpontjában rendelkezett-e érvényes közösségi adószámmal. Bevallott - és az összesítő nyilatkozatban partnerek szerint lebontott – tagállami értékesítésének összege egyezik-e a tagállam kontroll adataival. Ellenőrizzük a kiszállítás dokumentálását, bizonyí-tottságát. Ha pedig mindezek az információk nem elegendőek, megkeressük az érintett tagál-lamot az adateltérés tisztázása, vagy ellenőrzés lefolytatása céljából. Ezek a megkeresések elektronikus úton kerülnek oda-vissza továbbításra, s kivizsgálásuk gyorsan megtörténik.

Működik a tagállamok közötti automatikus információcsere is. Ennek alapján előre meg-határozott információkat rendszeresen, előzetes kérés nélkül adnak át a másik tagállamnak. Ilyen például az új közlekedési eszköz nem ÁFA alanyoknak történő értékesítése.

Eszközeink között szerepel az együttműködés a vám- és pénzügyőrséggel. Ennek során adatok, információk, kockázati jelenségek, tapasztalatok átadása történik, közös vizsgálat kerülhet elvégzésre.

ÁFA munkacsoportot hoztunk létre a nagyobb csalási ügyek folyamatos követésé-re/felderítésére, társszervek együttműködésének koordinálására, intézkedéseinek összehangolására.

Az I. félévben a közösségi jogügyletek körében feltárt főbb szabálytalanságok:

•          A tagállami partner közösségi adószáma a jogügylet időpontjában nem volt érvényes. Emiatt az értékesítésben nem valósult meg közösségi jogügylet, így az ÁFA-kötelesnek minősült.

A legjellemzőbb nemzetközi csalási módszer a láncügylet. Ennek lényege: ahelyett, hogy a terméket a belső piacon értékesítenék – és így az ÁFÁ-t megfizetnék – papíron az árút másik tagállamba számlázzák. Ezzel a folyamatban résztvevők ÁFA-mentes értékesítéseket számlázhatnak, s visszaigénylésüket is érvényesíteni tudják. A számlázási lánc folyamatos; belföldöt, másik tagállamot és harmadik országot érintve újabb visszaigénylésekkel és a fizetési kötelezettség mellőzésével ismétlődhet a csalás.

 Az idén feltárt legkirívóbb esetünk egy 120 millió forintos ÁFA visszaigénylési kísérlet meg-akadályozása volt. Ennek számlázási láncában közvetlenül két belföldi és egy német vállalkozás vett részt. A résztvevő vállalkozásokat vizsgálva azonban már egy soktényezős, bonyolult lánc alakult ki, melynek tagjai több hazai, két német és egy szlovák vállalkozás. A vizsgálatunk során szükség volt többek között két tagállami megkeresésre, az ország másik végében található beszerzési hely megtekintésére, a beszerzés, szállítás, tárolás körülményeinek feltárására, be kellett vonnunk több társmegyei adóhivatalt kapcsolódó vizsgálat végzésére és a végén szükség volt a nyomozó szervvel történő együttműködésre.

A tényállás tisztázását követően állapíthatta meg Igazgatóságunk a 120 millió Ft jogosulatlanságát, valamint hozzá kapcsolódóan 68 millió Ft szankciót. A feltártak alapján büntető feljelentést is tettünk.

Porcsin Béla igazgatóhelyettes

APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a fekete gazdaság visszaszorítása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálatának és a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság Jövedéki Osztályának munkatársaival ismételten egyidejű ellenőrzést végzett 2006. július 24-én a Józsefvárosi piacon.

Utoljára több mint egy hónappal ezelőtt, június 16-án cserélt gazdát ilyen olcsón -275 forint alatt- egy euró a bankközi devizapiacon.

A magyar lakosságnak csak egyharmada készül a nyugdíjas éveire megtakarítással, és az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek is újratermelődnek idős korban. A magyarok több mint fele azt sem tudja, hány évesen mehet nyugdíjba.

A parlament döntése alapján szeptember 1-től 20 százalék adót kell fizetni a tőzsdei ügyletek nyeresége után. Elsőként az idei veszteségek számolhatók el a jövő évi nyereséggel szemben.

Az adóhivatal  július 14. és 16. közötti országos akciójának alapvető célja az idegenforgalmi, illetve közterületeken, valamint a piacokon realizálódó bevételek regisztrációjának vizsgálata, a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése, valamint a bejelentési kötelezettségüket megszegő vállalkozások felderítése volt.

A diákmunkát adójogi szempontok, illetve munkajogi jogviszonyok alapján több fajtába sorolhatjuk. Legelterjedtebb a közép vagy felsőfokú oktatásban résztvevő diákok szakmai gyakorlata, amennyiben az pénzbeli díjazással is jár.

A 316/2005. (XII.25.) Kormány rendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét.

Június 30-án járt le a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó moratórium, ezzel kapcsolatban azonban nemcsak szerződéses, hanem bejelentési kötelezettség is terheli az érintett munkáltatókat.