Tanítványok, tisztelők és kollegák - közöttük akadémikusok és intézetigazgatók - köszöntötték Csányi Vilmos etológust, akadémikust azon az ünnepi konferencián, amelyet a tudós 75. születésnapja és az általa alapított Etológiai Tanszék fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendeztek az MTA Székházában.
- Van tudós, akinek nemcsak fényes pályája, műhelyteremtő tehetsége, megújuló energiái, de bölcsessége is van. A bölcs tudóst azonban nem csak az eredmények igazolják, hanem tanítványok és történetek is - e szavakkal köszöntötte az etológia világhírű kutatóját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a zsúfolásig megtelt Nagyteremben. Pálinkás József olyan tudósnak nevezte Csányi Vilmost, akit egyaránt jellemez műfaji teljesség és könnyedség, a tudás kifejezésének arányos, természetes, tiszta kapcsolata, valamint a saját út megtalálásának fölénye, az örök válaszkeresés alázata. Az elnök úgy vélekedett: az ELTE Természettudományi Karának Etológia Tanszékét megszervező professzorban a kiválóság józan felelősséggel, a sokoldalúság megalkuvás nélküli elmélyültséggel, a tudomány pedig a bölcsességgel párosul. - Az eszmecserék élményével köszöntöm, amelyeknek elindítója és őrzője. Az elkötelezettség iránti megbecsüléssel köszöntöm, amely a magyar szellemi életről mindig megfontolandóan nyilatkozik. Az igényességért való hálával köszöntöm, amelyet az Akadémia folyóiratának főszerkesztésében érvényesít. A kiválóság megtapasztalásának örömével, bölcsességének elfogadásával köszöntöm. Két évtized korszakalkotó tudományos eredményei iránti elismeréssel, egy életmű ajándékának köszönetével köszöntöm - méltatta
Závodszky Péter akadémikus, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke olyan embernek nevezte az etológust, akinek érdeklődése alig ismer határokat, kitűnően szintetizál és absztrahál, ráadásul nem csupán kutatóként, hanem szépíróként is sikeres. - Csányi Vilmos érdeme, hogy a semmiből szépen szárba szökött az az etológiai iskola, amelyben már az egykori tanítványok eredményeit is a legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratok közlik - hangsúlyozta az osztályelnök.
Az ünnepi konferencián több egykori tanítvány és pályatárs egy-egy előadással tisztelegett a tudós előtt. Altbäcker Vilmos, az MTA doktora, az ELTE Etológiai Tanszékének docense a viselkedést, mint ökológiai mechanizmust vizsgálta. A viselkedésökológus bemutatta annak az 1989-ben kezdődött kutatásnak a főbb állomásait, amelynek keretében növényevő emlősök vegetációra gyakorolt hatását, illetve az e hatásokat befolyásoló viselkedési mechanizmusait tárták fel a szakemberek. - Szelektív elkerítéses kísérlettel igazoltuk, hogy a borókásokban a leggyakoribb növényevő, az üregi nyúl rágása befolyásolja a gyep összetételét, az egyéb növényevők szerepe viszont elhanyagolható - emelte ki eredményeik közül Altbäcker Vilmos, hozzátéve, hogy a nyulak tanulási szokásait felhasználva eljárást fejlesztettek ki a szakemberek az egyik legnagyobb természetvédelmi problémát jelentő gyomnövény, a selyemkóró visszaszorítására is.
A viselkedésökológia történetét, valamint az ezzel a tudományággal foglalkozó hazai kutatókat mutatta be Barta Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának vezetője. - Az egyedi tulajdonságok alkalmazkodási értékét vizsgáló viselkedésökológia kissé későn, csak a múlt század nyolcvanas éveiben jelent meg Magyarországon, de viszonylag hamar kialakult elhivatott kutatócsoportokból álló bázisa - hangsúlyozta a biológus, akinek tavaly jelent meg a Brit Tudományos Akadémia egyik folyóiratában egy PhD hallgatójával közösen írt publikációja, amelyben azt bizonyították be, hogy a rovarok viselkedése is lehet egyedi.
Az állatviselkedés tanulmányozása a hetvenes évek végétől kezdődően az idegtudományok egyik segédtudományává vált. Ez az irányzat számtalan sikert tudhat magáénak, az alapvető idegrendszeri mechanizmusok funkciójának felderítésétől kezdve a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek kifejlesztéséig - hívta fel a figyelmet előadásában Haller József, az MTA doktora, az MTA-KOKI Magatartás Neurobiológiai Osztályának vezetője.
A Csányi Vilmos által az ELTE-n 1973-ban szervezett, majd vezetett Magatartásgenetikai Laboratóriumban folytatott munkát idézte fel személyes élményein keresztül Kampis György, az MTA doktora. Az ELTE Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszékének vezetője úttörőnek nevezte, hogy a laboratóriumban - amelyből később létrejött az idén húsz éves Etológia Tanszék - a kísérleti adatok rögzíthetők és visszakereshetők voltak, a munkát pedig számítógépes feldolgozás támogatta.
- Magyarországon az 1970-es évektől kezdve a Csányi Vilmos vezette kutatásokban öltött testet a viselkedéstudományoknak az a jellegzetes és az elmúlt évtizedekben rendkívül sikeresnek bizonyult vonulata, amelyet etológiának nevezhetünk - méltatta a professzor érdemeit Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A pszichológus szavai szerint a darwini evolúciós látásmódból és a lorenzi természetbúvár attitűdből sajátos inspirációkat merítő kutatási irányvonal, amely a paradicsomhalaktól kezdve a rágcsálókon és kutyákon át az emberi csecsemőig szélesítette a vizsgált fajok spektrumát, mélyebb bepillantást engedett saját értelmi képességeink evolúciójának és működésének titkaiba.
- Lenyűgöző hatást gyakorolt a jelenlevőkre - így összegezte Csányi Vilmosnak az evolúció általános elméletéről egy több mint harminc éve, Pécsett elmondott előadását Pléh Csaba akadémikus, a BME Kognitív Tudományi Központ vezetője. A pszichológus különleges új világnézetként jellemezte az etológus elméletét, amely - mint fogalmazott - a természettudomány révén ad átfogó szintézist a világról.
- Ma úgy látszik, hogy az utóbbi 100 év alatt felhalmozódott etológiai tudás sokat segíthet megérteni és megélni a következő 100 év várható jelenségeit - hangsúlyozta Miklósi Ádám, az MTA doktora, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. A kutató szerint a jövő egyik érdekes kérdése, hogy milyen robotok veszik majd körül az embereket, és azoknak milyen viselkedéskészlettel kellene rendelkezniük. Miklósi Ádám kiemelte, hogy az etológiai kutatások nyomán sok adat gyűlt össze az ember és az első úgynevezett „biorobot", vagyis a kutya kapcsolatáról. Az MTA doktora szerint a szociális robotikában alkalmazható szemlélet a kutya etológiai vizsgálata szolgáltatja a kiindulási alapot.
- Mi szükséges ahhoz, hogy ilyen sok szépet és jót mondjanak az emberről? - tette fel a kérdést a konferencia zárszavában Csányi Vilmos. Az akadémikus néhány múltbéli élmény felidézését követően úgy fogalmazott: szeressen csinálni valamit és akkor lesznek követői is, legyen képes hetekig fárasztó és unalmas munkát végezni és nagyon érdekelje valami. Az etológus professzor szerint pályafutása ezeknek a tényeknek az igazságát bizonyító történetekben gazdag, és - mint mondta - ezeket a történeteket meg is írja könyveiben.
Forrás:MTA