Húsvétkor várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahol a város panorámája és a barokk épületek mellett az érdeklődők több, eddig nem látogatható kertet is megtekinthetnek.
A Veszprémi Főegyházmegye közleménye szerint a Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre.
A közleményben idézték Massány Edinát, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezőjét, aki kiemelte, hogy a várfal keleti oldalán különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtették meg észak-déli irányban.
Hozzátette: archív felvételek és ortofotók segítségével a múlt kertjeinek értékeit is beépítették a tájépítészeti koncepcióba.
A szakemberek felmérték a meglévő fák és cserjék állapotát, és kiderült, hogy a nagyméretű, koros fák egy része korhadt volt, hiszen a sziklafelszín miatt gyökérzetük nem tudott mélyre nyúlni. Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra különösen odafigyeltek, és amennyire csak lehetett, megőrizték a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettek - mondta a tervező.
Az erős napsütésnek kitett területekre olajfákat, az Érseki Palota kocsifeljárójához pedig gömbtiszafákat telepítettek, utóbbi példányai a nyugati és keleti kertek több pontján is láthatók. A Szent György-kápolna előtt pedig egy vörös tölgy áll - tették hozzá.
A várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága. A lila virágú örökzöld kis meténg az örök élet szimbólumaként, az illatos bazsarózsa Szűz Máriát jelképezve, míg a harangláb szintén Mária-jelképként, és a Szentlélek szimbólumaként jelenik meg - áll a közleményben.