A gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy az alapképzésben kiadott diplomával nehezen lehet elhelyezkedni az adott szakterületen, mert a végzett hallgatók, és a munkaadók sem tudják milyen munkakörök betöltésére alkalmas az alapszakon szerzett szakképzettség.
Jelenleg nincs garancia arra, hogy az alapszakon szerzett oklevél használhatóságával kapcsolatos kormányzati ígéretek teljesülnek, mert, az adott alapképzési szakon szerezhető végzettségi szinthez és a szakképzettséghez a jogszabályok nem írnak elő konkrét munkaköröket.
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2005. miniszteri rendelet pongyola módon fogalmazza meg, hogy az alapfokozaton kiadott oklevél birtokában hallgatók milyen munkakörök betöltésére képesek, pl.:
- személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;
- a gazdálkodó szervezetekben szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésére;
- helyi és települési önkormányzatok sportigazgatási szerveinél munkakörök betöltésére,;
A munkaadók (gazdálkodó szervezetek, költségvetési intézmények) számára nem értelmezhető, hogy az oklevélbe beírt szakképzettség milyen foglalkozási csoportban, milyen munkakör betöltésére jogosít, ha nincs hozzárendelve FEOR számmal azonosítható foglalkozás, vagyis nem szerepel a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében. A munkaadók többségének nincs fogalma arról, hogy pl. a szabadbölcsész, andragógus, kommunikátor alapfokozat végzettségű szakemberek milyen munkakörök betöltésére alkalmasak.
Javaslat:
Javasoljuk, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott szakképzettségeknek és az elsajátítható szakmai kompetenciáknak megfelelő munkakörök kerüljenek be a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerébe, és a szakirányoknak megfelelő munkakörökhöz kapcsolódó FEOR számokról készüljön - a középfokú szakképesítéseket tartalmazó Országos képzési Jegyzékhez (OKJ) hasonló - foglalkozási lista.
A FEOR-93 egyik legfontosabb elve, hogy a foglalkozás meghatározásakor a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje. Ez alapvetően ismeretszintet jelent és nem azt, hogy valaki milyen bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. Általános gyakorlat, hogy a munkáltató alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy alacsonyabb szintű szakképzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaz azért, hogy kevesebb munkabért fizessen.
A KSH több éves lemaradással most készíti az új foglalkozási nomenklatúrát, ezért javasoljuk:
az új FEOR jelenítse meg, hogy a rendszerben szereplő foglalkozásokhoz a megkívánt szakképzettség, iskolázottság milyen szintje rendelhető.
Kiadó: Magyarországi Szülők Országos Egyesülete