A Magyar Nemzeti Bank a politikai nyomásgyakorlás újabb eszközének tekinti és visszautasítja Budai Gyula kormánybiztos vádjait. A megalapozatlan állítások veszélyeztetik az MNB tekintélyét és szakmai hitelességét. Budai Gyula állításával szemben az MNB gazdálkodása minden tekintetben megfelel a közpénzekkel történő jogszerű és tisztességes gazdálkodás szabályainak.
A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja azokat a vádakat, melyeket ezúttal Budai Gyula kormánybiztos fogalmaz meg az MTI-nek eljuttatott közleményében az MNB gazdálkodásával kapcsolatban. Budai Gyula 2011. október 11-én, levélben fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, érdeklődve bizonyos gazdálkodási kérdések iránt. A Budai Gyula levelében hivatkozott, az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1236/2010. (XI. 16.) Korm. határozat hatálya alá az MNB nem tartozik, ekként a kormánybiztos nem jogosult az MNB-től tájékoztatás kérésére, még kevésbé a valóságot nem tükröző állítások megfogalmazására. A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását törvényben rögzített szervek, így az MNB Felügyelő Bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálja, mely szervek az elmúlt időszakban teljesítették, teljesítik ellenőrzési kötelezettségüket – így a Budai Gyula által említett ügyekben is vizsgálatot folytattak. Az Állami Számvevőszék vizsgálatát még nem zárta le a jegybanknál.
Járai Zsigmond FB elnök, illetve Budai Gyula kormánybiztos által a nyilvánosság előtt elismételt alaptalan vádaskodások súlyosan veszélyeztethetik a jegybank tekintélyét és szakmai hitelességét.
A Felügyelő Bizottság elnöke, valamint az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos állításaival ellentétben az MNB gazdálkodása minden tekintetben megfelel a közpénzekkel történő jogszerű és tisztességes gazdálkodás szabályainak.
Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács 2011. szeptember 23-i ülésén nem szavazta meg a Tanács költségvetést támogató véleményét, illetve nyilvánosságra hozott különvéleményében ismertette a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek elemzésén alapuló álláspontját, amely szerint a 2012. évi hiánycél pusztán az addig meghozott kormányzati intézkedések alapján nem érhető el.
Amint azt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábbi nyilatkozataiban jelezte, a Magyar Nemzeti Bank elnökét – a jegybank szakmai véleményének nyilvánosságra hozatala, vagy álláspontjának következetes képviselete kapcsán – fenyegetni nem lehet.
A fentiektől függetlenül, annak érdekében, hogy a közvéleményben ne szándékosan félrevezető, torz adatok és állítások keringjenek a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával összefüggő egyes kérdésekről, az alábbiakban közzétesszük a valós tényeket:
Amint azt a Magyar Nemzeti Bank az MNB Felügyelő Bizottsága által a B&P Social Branding szerződése kapcsán folytatott vizsgálata során már jelezte, a nevezett esetben összeférhetetlenség nem állt, nem állhatott fönn.
Iglódi-Csató Judit, a kommunikációs terület akkori vezetője 2008.12.05-én írásban jelezte az MNB elnökének, hogy a férje tulajdonában lévő NetAktív Kft. 2009. első félévének végén új közös vállalatot alapít Braun Róbert cégével. A cégegyesülés jogilag ekkor még nem jött létre, így az összeférhetetlenség esete nem állt fenn. Jóllehet, az összeférhetetlenség esete jogilag nem állt fenn, ennek ellenére Simor András elnök 2008.12.08-i levelében arra szólította fel Iglódi-Csató Juditot, hogy a határozott időtartalmú szerződést annak lejárta előtt az MNB bontsa fel a B&P Social Branding Kft.-vel.
A 2008. novemberi sajtóbejelentések a cégegyesítés tervéről, az erre vonatkozó szándékról szólnak. Jogilag az egyesülés mintegy 9 hónappal később, 2009. szeptember 4-én történt meg.
Budai Gyula alaptalanul gyanúsítja a Magyar Nemzeti Bankot azzal, hogy a B&P Social Branding Kft.-vel kötött szerződéssel összefüggésben a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.
Ahogy arról a Magyar Nemzeti Bank korábban már a jegybank Felügyelő Bizottságát is tájékoztatta, a B&P Kft. 2009. január / február havi teljesítési igazolásai az SAP rendszerben megtalálhatók (Ezen teljesítési igazolásokat az MNB a Felügyelő Bizottságnak bemutatta). Ezekből az állapítható meg, hogy a számlákhoz belső levelezéssel igazolhatóan készültek teljesítésigazolások.
Budai Gyula arculatváltással kapcsolatos állítása nincs összhangban a valós tényekkel.
Az intézményi márkafrissítés teljes kiadása 45,7 millió forint volt. Ennek megközelítőleg fele a tervezés és az azt megalapozó kutatások díja, a fennmaradó hányad jelentős része olyan kiadás, amely arculatváltás nélkül is jelentkezett volna. A 45,7 millió forint egyébként a jegybank éves működési költségeinek alig több mint 0,3%-a. Érdemes talán az összehasonlítás kedvéért azt is megemlíteni, hogy a jegybank működési költségei 2010-ben közel 1 milliárd forinttal csökkentek, ez az összeg több mint hússzorosa az arculatváltás költségeinek.
Tényekkel nem támasztható alá Budai Gyula azon állítása sem, mely szerint Media Insight Kft.-vel kötött szerződést eredményező a pályázat során az MNB megszegte volna a törvény előírásait.
Ahogy azt a jegybank a Felügyelő Bizottság számára és Matolcsy miniszter úr számára is megküldött álláspontjában már leszögezte, az FB részjelentésében sem található semmi olyan tény, adat, ami megalapozná azt az állítást, mely szerint a közbeszerzési eljárás során jogszabálysértés történt volna.
Az MNB társadalmi felelősségvállalása – a tények.
A Magyar Nemzeti Bank az „MNB társadalmi felelősségvállalási politika elkészítésére és auditálására” kiírt beszerzési eljárását az előző jegybanki vezetés által kialakított és alkalmazott, 2007-ben érvényben lévő belső szabályok szerint indította el és bonyolította le. Mivel a beszerzés értéke nem haladta meg a 8 millió forintot és hasonló tárgyban egyéb szerződést nem kötött a Bank 2007-ben, nem volt szükség közbeszerzési eljárás lebonyolítására.
A pályázat kiírását az indokolta, hogy az MNB szerteágazó társadalmi felelősségvállalási tevékenysége korábban nem volt egységes keretbe szervezve. A tevékenység mérhetővé és összehasonlíthatóvá tétele olyan közreműködők bevonását indokolták, akik az adott területet szakértői. A stratégiai szemlélet kialakításához szükség volt az MNB tevékenységeinek és rendszereinek külső átvilágítására, illetve arra, hogy a Bank teljesítménye összevetésre kerüljön a hazai és nemzetközi nagyvállalatok, néhány vezető európai jegybank és különösen a hazai és pénzügyi szektor társadalmi felelősségvállalási gyakorlataival.
A jegybank társadalmi felelősségvállalási tevékenységének átvilágítása többek között az MNB támogatási politikájának racionalizálását is lehetővé tette. Az MNB 2007 decemberében fogadta el azt a támogatási politikát, amely biztosítja a támogatások odaítélésének stratégia kezelését, átláthatóságát, indokoltságát és ésszerűségét. Az elfogadott alapelvek tették lehetővé azt, hogy a 2007 előtti gyakorlattal ellentétben – amikor a jegybank nem tervezetten, hanem ad hoc közvetlen igazgatósági döntés alapján 21 millió forinttal támogatta például a hodgyai templom felújítását (2006. augusztus), közel 10 millió forinttal a Danubia Szimfonikus Zenekart (2006. február), 28 illetve közel 70 millió forinttal a Szépművészeti Múzeumot (2006. augusztus és december), 27 millió forinttal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet (2006. augusztus), 19 millió forinttal a washingtoni National Gallery of Art múzeumot (2006. december), – a Magyar Nemzeti Bank támogatási tevékenysége során elsősorban a jegybank törvényes feladataihoz és vállalt céljaihoz kapcsolódó tevékenységekre, programokra fókuszáljon.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció