Hatpontos Országvédelmi Tervet terjeszt a parlament elé a Kormány

Nehéz körülmények között kezdi meg munkáját az Országgyűlés, ugyanis mind a Kormány, mind pedig a miniszterelnök tudatában vannak a lakosságot sújtó, egyre növekvő terheknek – mutatott rá a kormányfő, kérve az embereket, hogy mindezek ellenére ne veszítsék el a reményt, mert a Kormány le fogja győzni az újonnan kibontakozó válságot is. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy idén már két lépésben, nagy mértékkel csökkentették az államadóságot, melyre Svédországon kívül egyetlen más európai állam sem volt képes.

Több veszéllyel is szembe kell néznünk az elkövetkezendő időben: a devizahitelesek súlyos helyzetével, a munkahelyeket és vállalkozásokat érő fenyegetésekkel, tartani kell az árak, az energiaárak – és ennek következtében a rezsiköltségek – emelkedésétől, fel kell készülnünk a külföldről jövő, forint elleni spekulatív támadásokra, valamint ki kell emelni az uzsorások elleni védekezés fontosságát is – mutatott rá a válság okozta legnagyobb problémákra a miniszterelnök, hozzátéve: az euróválságnak azonban pozitív következményei is lehetnek.

Ezek között említette meg Orbán Viktor, hogy lehetőség van az ország megújításának felgyorsítására, új együttműködések kiépítésére, a nemzetközi porondon új szövetségek megkötésére, valamint látva a válság hatásait, sokkal szélesebb nemzeti egyetértéssel tudunk nekiállni az adósság lefaragásának.

A Fidesz-KDNP-frakció több javaslatot is tett a múlt héten, amit a Kormány kiegészített, létrehozva ezzel az Országvédelmi Tervet, összehangolva a Szociális Konzultáció intézkedéseivel.

A miniszterelnök a védelmi intézkedések sorában első helyen emelte ki, hogy fel kell lépni az uzsorások ellen, mert az ország egyes pontjain tevékenységük a hétköznapok részévé vált és a legszegényebbeket fosztják meg megmaradt értékeiktől - jegyezte meg. A felemelkedés egyetlen útja a becsületes munkával elért gyarapodás, amihez az is szükséges, hogy „hajtóvadászatot” indítsunk az uzsorások ellen. Hozzátette: kezdeményezzük a Btk. módosítását a szigorúbb szabályozás és hatékonyabb fellépés érdekében. Javasoljuk, hogy törvényben szabjunk gátat a kölcsönszerződések magas kamatai ellen és 30 százalékos THM fölött ne lehessen hitelt nyújtani. A jövőben szeretnénk a készpénz alapú segélyezés arányát csökkenteni, a természetbenit pedig növelni - mondta Orbán Viktor.

A második pontban a maximált rezsire tért ki a miniszterelnök. Az energiahordozók árai tartósan magasak, sok család a lehetőségei határán áll. A közszolgáltatásokat végző vállalatok privatizációját követően a közérdek helyett a magánérdek dominált. Ezt ellensúlyozandó központi ármegállapítást szeretnénk bevezetni a szemét-, víz- és csatornadíj esetében is - tájékoztatott.

A harmadik terület - folytatta Orbán Viktor - a stabilitási törvény kérdése. Hiába gazdálkodik mára ésszerűen az ország, ha maradnak olyan területek, ahol újratermelődhet az adósság. Be fogunk nyújtani egy olyan kétharmados törvényt, mely rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét.

Negyedik pontként az Otthonvédelmi Akciótervről beszélt, melynek keretében először moratóriumot vezetett be a Kormány, amit később biztonsági fékekkel oldott fel. Ezek mellett árfolyamgátat vezettünk be annak érdekében, hogy lélegzetet kapjanak az emberek - emlékeztetett. Most azoknak szeretne segíteni az állam, akik képesek lennének forintban visszafizetni a hiteleiket, de nem viselik el a magas svájci frank árfolyamot.

Támogatja a Kormány a Fidesz-KDNP-frakció javaslatát, ami a hitel rögzített árfolyamon történő egyösszegű visszafizetésére irányul. A frakciók azt is kérték, hogy semmilyen külön költsége ne legyen az átváltásnak, illetve a törlesztésnek. A Kormány szerint ebben az esetben teher- és kockázatmegosztásról van szó, ennek értelmében 180 forintos árfolyamig a hitelfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, e fölött pedig a hitelt nyújtó - tette hozzá.

A Kormány vizsgálata szerint a pénzügyi rendszert nem ingatja meg ez a lépés, hiszen a külföldi bankok mögött ott állnak az anyabankok, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam. A külföldi bankok folymatosan csökkentik a Magyarországi hitelezéseiket, vonják ki profitjukat és forrásaikat, a jelenlegi döntéstől függetlenül - világított rá a miniszterelnök. Orbán Viktor tájékoztatott arról is, hogy a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az állam beavatkozzon a korábban kötött jelzálog szerződésekbe.

A devizahitelezés ügyében továbbá javasoljuk - folytatta a miniszterelnök -, hogy a forintban felmerülő költségeket a jövőben a bank csak forintban terhelhesse az ügyfélre, továbbá átláthatóvá kell tenni a banki kamatszámítást. Javasoljuk a devizahitelek átlátható, referenciahozamhoz köthető kamatmegállapítását - hangsúlyozta.

Továbbá - fűzte hozzá - fel kell szólítani a bankokat a pozitív adóslista létrehozatalára, melyben a bankok világosan jelzik más bankok felé, hogy a listán szereplők hitelképesek. A bankok elindították saját devizahiteleseket segítő programjaikat, és ezek keretében a bank és az adós együttes megállapodása alapján sor kerülhet a tartozás egy részének elengedésére. Ebben az esetben ne kelljen befizetnie a 16 százalékos személyi jövedelemadót az elengedett tartozás után - javasolta megfontolásra a kormányfő.

A devizahitelezés magyarországi problémájára reagálva a miniszterelnök emlékeztetett, hogy a környező országokban mindenhol sor került a hitelezés adminisztratív korlátozására. Indokolt tehát a felelősség megállapítása annak érdekében, hogy megtaláljuk azokat a vezetőket, akik nem tették meg a szükséges lépéseket - hangsúlyozta.

Az Országvédelmi Terv részeként a miniszterelnök ismertette a Pénzügyi Védelmi Tervet. Orbán Viktor javasolta, hogy októberben fizessék vissza az Európai Unió és az IMF felé fennálló, lejáró tartozásokat anélkül, hogy újabbakat venne fel az ország, továbbá, hogy mérsékeljék az ország külső pénzügyi függését, valamint az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását 2012-ben.

Magyarország fordított adózási rendszert fog bevezetni a mezőgazdasági termékek körében, amiről már meg is kezdődtek a konzultációk Brüsszelben. Ezen túlmenően a Kormány az Európai Bizottság jóváhagyását kéri egy 35 százalékos luxus forgalmiadó-kulcs bevezetésére. Az államfő kezdeményezte azt is, hogy akinek cége jelentős adótartozással szűnt meg, annak a felfüggesztés helyett töröljék az adószámát.

Hatodik pontként a miniszterelnök szólt a Start-munka programról. Mint mondta, 2011-ben próbaprogramokat indítottunk, melyek ha sikeresek lesznek, akkor tömegessé válhatnak, elsősorban a mezőgazdaság, az energiatermelés és az országos nagyberuházások területén. Elmondta, hogy Magyarországnak minden munkáskézre szüksége van, mi pedig minden munkaképes embernek munkát kínálunk. Aki a számára felkínált helyen nem veszi fel a munkát, az a jövőben nem kaphat az államtól pénzt. Magyarországon nincs helye a "fekete-alkalmazásnak" - szögezte le.

Beszéde végén Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a problémák láttán nem torpanhatunk meg, mindenkinek félre kell tennie személyes ambícióit, és növelni kell a tempót.

(kormany.hu)