Szó szerint idézve

A Párbeszéd arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt - közölte csütörtökön online sajtótájékoztatón az ellenzéki párt társelnöke.

Szabó Rebeka azt mondta, hogy a 2006-ban elfogadott jogszabályt 2010-ig 24 esetben alkalmazták, 2010 óta azonban a kormány több mint háromezer beruházást nyilvánított kiemeltté.

Az LMP országos népszavazási kérdést nyújtott be a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvény hatályon kívül helyezése érdekében.

"Nincs szükség arra, hogy a beruházásokat az emberek fölé emeljék, nem előzheti meg a profit az embert" - jelentette ki Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői, a Nemzeti Választási Iroda budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Csak egy összetartó ország tud sikert elérni és jólétet teremteni - mondta egy hétfői, budapesti konferencián a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője.

Dobrev Klára "A tisztességes díjazáshoz való jog, európai minimálbér-szabályozás Magyarországon" című rendezvényen arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt 12 évben több célt is megfogalmazott, köztük a GDP-növekedését, a teljes foglalkoztatást, illetve az olcsó államot.

Tömeges elszegényedést okoz az orbáni infláció a G7 gazdasági portál által közölt kutatás szerint: a felnőtt magyar lakosság több mint fele sokkal kevesebb élelmiszert tud venni a fizetéséből vagy a nyugdíjából, kénytelen drasztikusan kevesebb áramot, gázt és vizet használni, sokaknak pedig csak álom marad egy pár napos nyaralás is.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője elküldte az Európai Bizottságnak a státusztörvény parlamentnek benyújtott szövegének összefoglalóját.

"A magyar kormány újra és újra megpróbálja átverni az Európai Bizottságot: míg belföldön antidemokratikus eszközökkel lép fel olyan társadalmi csoportok ellen is, mint a pedagógusok, az EB felé gyakran a jó tanulót próbálja játszani.

Ezért tájékoztatásként elküldtem a Bizottságnak, és külön Vera Jourová EB-alelnöknek a státusztörvény összefoglalóját, hogy a kormány még véletlenül se tudja átverni őket a kettős beszéddel. Legyen világos az Európai Unió vezetésének számára is: a magyar kormány a kilátástalan helyzetük miatt tüntető pedagógusokon készül bosszút állni a törvénnyel, amelynek következménye az lesz, hogy több ezer tanár hagyja ott a pályát."

- A Magyar Orvosi Kamara 2023. június 3-án tartotta ez évi második küldöttközgyűlését, amely határozatképtelenség miatt eredménytelen volt.

Erről június 7-én, a szokásos heti beszámolónkban honlapunkon hírt is adtunk. A küldöttközgyűlést bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a Kamara ellen meghozott törvénymódosítás ugyanis a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította.

A státusztörvény benyújtásával veszélybe került a közoktatás, mivel az nem kezeli az oktatási rendszer alapproblémáit, mindezek mellett béremelést is alig fognak kapni a pedagógusok.

A kormány felelőssége és hibája lesz, ha több ezer pedagógus hagyja el a szakmát. Az össztársadalmi felháborodás ellenére a kormány nem változtatott a jogfosztó, pedagógusokat büntető törvényen. A kormány annak ellenére nyújtotta be a státusztörvényt, hogy a tanárok, a diákok és a szülők ezrei is tiltakoztak ellene.

Trükkös statisztikával veri át a magyarokat az Országos Mentőszolgálat főigazgatója és az Orbán-kormány.

Rétvári Bence államtitkár, majd az OMSZ főigazgatója is beismerte, hogy nem a hívástól számítva érkeznek ki a mentők a betegekhez 10-15 percen belül, hanem csupán a riasztástól, azaz a mentőkocsi indulásától mérve. Pedig az embereket nem az érdekli, hogy hány perc alatt megy át a mentőkocsi városon, hanem hány percen belül számíthatnak segítségre.

Az Árnyékkormány válaszokat követel: valójában hány perc alatt ér ki a mentő onnantól, hogy felhívtuk? Miközben az orbáni infláció a megélhetésünket teszi tönkre, addig az Orbán-kormány hagyta úgy lepusztulni a mentőszolgálatot, amivel már az életünket is veszélyezteti.

Az LMP szerint a Fidesz gyarmatosító törekvések helyszínévé degradálja Magyarországot; Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere vasárnapi online sajtótájékoztatóján komoly nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a folyamatban lévő kínai beruházásokat.

Ismét éveket csúszhat az M0 északi szektorának megépítése, derült ki Lázár János Bedő Dávidnak megküldött válaszából.

A magyar nemzeti érdek elárulása az, amit a magát nemzetinek hazudó Orbán-kormány művel!

Miközben a magyar családi, kis- és közepes vállalkozásokat a multikkal ellentétben nemhogy nem tekinti stratégiai partnernek a Fidesz, de válogatott módokon ellehetetleníti őket, a külföldi befektetőkkel egészen más a helyzet.

- A Demokratikus Koalíció pert indít, hogy kiderüljön, pontosan mennyiért "kapjuk Európa legdrágább gázát az oroszoktól" - jelentette be keddi online sajtótájékoztatóján a DK ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök "csúnyán átverte" Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor az állította egy közös moszkvai sajtótájékoztatójukon, hogy a magyarok a piaci ár ötödéért kapják majd az orosz gázt.

Árakban az elsők, a bérekben az utolsók lettünk Európában.

Az árak elszálltak, a bérek és a nyugdíjak pedig nem tudták követni az áremeléseket. Ez egyértelmű feladatot jelent az Orbán-rendszer utáni kormánynak: ahhoz, hogy jobban éljünk, emelni kell a béreket és a nyugdíjakat is. Ennek érdekében az Árnyékkormány szerint ezt az 5 intézkedést kellene végrehajtani:

1. Be kell vezetni az európai minimálbér-szabályozást. Ezzel a lépéssel legalább 50 ezer forinttal emelkedne a magyar minimálbér és ennyivel tolná feljebb a többi fizetést is.

2. Az államnak példát kell mutatnia: béremelést kell végrehajtani az állami alkalmazottak esetében; a pedagógusok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, mentősök, óvodai és bölcsődei dolgozók, közigazgatásban dolgozók béremelése azért is fontos, mert az állam így közvetlenül tudja emelni a bérszínvonalat.

"Szervezett vendégmunkásimport" helyett a magyar munkakeresők ingyenes átképzését sürgette Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok alelnöke, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus hangsúlyozta: a képzési költségeket fedezné a több száz milliárd forintos inflációs felár, hiszen "a magyar családok által megfizetett, brutálisan magas árak után óriási extrabevételekre tett szert a kormány".

Hozzátette: azt is meg kellene vizsgálni, miért inaktív napjainkban a népesség egy része, hiszen normális bérszínvonalat és tisztességes munkafeltételeket teremtve ezeknek az embereknek egy részét is alkalmazásba lehetne állítani.

Nagyon erős UV-B sugárzás várható pénteken a Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön. Azt írták: várhatóan ezekben a régiókban meghaladja az UV-index a 7-es értéket pénteken.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy Debrecenben egy második akkumulátorgyár is épüljön, ott valójában egyetlen gyárra sincs szükség - mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfőn sajtótájékoztatón.

A politikus kijelentette: az akkumulátorgyárak idehozatala sem gazdasági, sem fenntarthatósági szempontból nem érdeke Magyarországnak.

Az üzemek százmilliárdos nagyságrendű támogatásokat kapnak, eközben a kormány mintegy ezermilliárd forint értékű infrastrukturális beruházást végeztet miattuk; a gyárak a munkaerőt külföldről hozzák majd be, később robotizálnak, és a kedvezmények miatt átlagosan 4 százaléknyi adót fizetnek a nyereségük után - sorolta kifogásait.

Csehország január végéig 35,8 milliárd korona (590,7 milliárd forint) értékű segélyt küldött Ukrajnának - közölte vasárnap az idnes.cz hírportál a cseh pénzügyminisztérium hivatalos kimutatására hivatkozva.

Országos plakátkampányt indított a Demokratikus Koalíció "Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni" szöveggel - jelentette be Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, online sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az üzenetet elsősorban vidékre és a kisebb településekre viszik el.

A magyaroknak tudniuk kell, hogy a megélhetési válságnak Orbán Viktor miniszterelnök az oka, és amíg az Orbán-kormány marad, maradni fog a válság is - mondta a DK szóvivője.

A 2023. április 28-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján Debrecen vízhálózatának bővítése, valamint a 108-as vasútvonal további fejlesztése valósulhat meg, melyek mind az ipari területeket, mind pedig a lakosságot érintik.

A részletekről a Debreceni Szennyvíztisztító Üzem területén tartott sajtótájékoztatón számolt be Papp László polgármester, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója 2023. május 5-én.

2023 és 2026 között több ütemben 174,5 milliárd forint értékű infrastruktúrafejlesztés valósulhat meg Debrecenben a kormány döntése értelmében.

A beruházások két területre bonthatók. A nagyobb összegű, 108,8 milliárd forintos program a város, valamint a környező gazdasági övezetek víziközmű-infrastruktúrájának bővítését szolgálják

- Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint a hatalom szerdán, a Karmelita kolostornál megmutatta a valódi arcát, amikor "karhatalmisták" vertek és könnygázzal fújtak le fiatalkorú diákokat, akik egy jobb oktatási rendszerért tüntettek.

Az ellenzéki politikus csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta: "Ez ma Magyarország, ezt gondolja ma a magyar kormány a fiatalokról, az oktatásról és a jövőről".

Közölte, több fiatal tüntetőt is előállítottak szerda este, a szüleiknek viszont nem szóltak, és - mint mondta - felháborítónak tartják, hogynem engedték be az országgyűlési képviselőket a Gyorskocsi utcai fogdába. Ezt az épületbiztonsági protokoll esetleges megsértésével indokolták - mondta Gelencsér Ferenc, hozzátéve: az ügyvédeket sem engedték be az épületbe.