- Farkas József gépészmérnök, Glódi István villamosmérnök, Ilku Lívia gyógyszerész és jogi doktor, Mészáros Antal az Innovációs Nagydíjas hódmezővásárhelyi Csomiép Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója és Takáts Zoltán kutatóvegyész kapta idén a Jedlik Ányos-díjat, amelyet hétfőn Budapesten adtak át.
Kocsis Tamás webfejlesztő személyében ismét lesz magyar előadója a TED-konferenciának.
A TED New-York-i központja a hét végén tette közzé az áprilisi 24-én kezdődő, TED2017 - The future you című ötnapos vancouveri rendezvényének előadói névsorát. A 74 fős listán Garri Kaszparov sakknagymester és Elon Musk amerikai üzletember is szerepel.
A magyar résztvevő, a 32 éves Kocsis Tamás egy internetes cenzúrát megnehezítő hálózati megoldása révén vált ismertté. A középiskolai végzettséggel rendelkező informatikus fejlesztése azért különleges, mert internetes kapcsolat nélkül is lehetővé teszi az egyszer már letöltött weblapok elérését, és a számítógépek közötti kommunikációs lehetőségeket kihasználva a terjesztését is. A fejlesztés iránt Kínából, Oroszországból és Brazíliából is érdeklődnek..
- Életének 90. évében elhunyt Oláh György Nobel-díjas tudós - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusát előző nap érte a halál Beverly Hillsben.
Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én. A Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, 1949-ben diplomázott. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, és ekkor kezdte a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.
Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális rák kialakulásának kockázati modelljét.
A tudósok még sosem láttak korábban a Trappist-1 csillagéhoz hasonló naprendszert - mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában Kiss László csillagász.
Napi tíz adag zöldség és gyümölcs fogyasztása évente 7,8 millió ember idő előtti halálát előzhetné meg egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC híroldala ismertetett. Az Imperial College London kutatását, amelyben a tudósok megállapították azt is, mely zöldségek és gyümölcsök csökkentik a rák és a szívbetegségek kockázatát, az International Journal of Epidemiology című szaklap közölte.
Elemzésük alapján a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. Egy adag alatt 80 gramm zöldséget vagy gyümölcsöt értenek, ennyit nyom nagyjából egy kis banán, egy körte vagy három púpozott evőkanál spenót vagy borsó.
Legalább öt évre képes "lefagyasztani" a betegséget és megállítani annak súlyosbodását a szklerózis multiplexszel (SM) élő pácienseknél egy hatékony, de kockázatos kezelés - számoltak be az eredményeikről orvosok a JAMA Neurology című folyóiratban.
Az autológ hemopoetikus őssejt transzplantáció (AHSCT) során először megsemmisítik a páciens immunrendszerét, hogy az ne támadhassa tovább a szerveztet, majd őssejtátültetéssel újraindítják. A kezelés során használt erős gyógyszerek veszélyessé teszik az eljárást, amelyet mindössze egyetlen egyszer lehet alkalmazni egy páciensnél - írta a BBC News.
- Egy 400 millió éves hatalmas kihalt gyűrűsférget, egy eddig ismeretlen fajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy kanadai múzeum gyűjteményében bukkant az ősi fosszíliára.
Az angliai Bristoli Egyetem, a svédországi Lundi Egyetem és az Ontariói Királyi Múzeum kutatói egy ősi fosszília tanulmányozásakor fedezték fel a soksertéjűek osztályába tartozó óriás gyűrűsféreg maradványait, amely a földgiliszták és a piócák rokona.A Scientific Reports tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint az új faj páratlan a megkövült gyűrűsféreg-maradványok között, az ilyen típusú élőlények között a legnagyobb állkapoccsal bírt, amely egy centiméternél is hosszabb volt
Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket - közölte az egyetem és az MTA kedden.
Az új típusú sejtek "alagutakat" képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
A fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóltak Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus előadásai a BBC Reith Lectures előadássorozatában, amelyeket önálló kötetben mutat be márciusban a Gabo Kiadó Both Előd csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke fordításában.
A Fekete lyukak című kötetben olvasható előadások bár adnak némi történelmi áttekintést a téma kutatásáról, elsősorban azt mutatják be, amit ma tudunk a fekete lyukakról. "Mindaz, amit tudunk, minden, ami érdekes és aktuális, Hawking munkája" - fogalmazott Both Előd.
Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.
Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van.
Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve - miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra - kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy "megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni".
A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre.
cheap t shirt printing machine
"Letéphető bőrű" pikkelyes gekkófajt fedeztek fel Madagaszkáron német kutatók - írja a BBC News.
Sok gyíkféle képes megválni a farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri: a hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, amely a Geckolepis megalepis nevet kapta, a PeerJ című folyóiratban megjelent tanulmányban mutatta be. Mark Scherz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója.
- Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre.
- Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben, a tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban.
Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése.
A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden - közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem.
A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja.
A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be.
,Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban - írta a BBC News.
Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). A debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból.A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot.
Teljesen lebénult páciensek kommunikációját tették lehetővé Németországban agy-számítógép interfész segítségével - adta hírül a BBC News. Az agy-számítógép interfész (az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz) a páciensek gondolatait olvasva közvetítette az igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre. Egy mozgásképtelen férfi például ezzel a módszerrel tudta közölni: nem adja áldását lánya házasságára.
A négy németországi pácienssel folytatott kutatást a PLOS Biology folyóiratban publikálták. A kutatás alatt a páciensek azt is kifejezték, hogy bezártságuk ellenére boldogok.
A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, amely miatt agyuk nem képes többé irányítani izmaikat. Ezek a betegek gyakorlatilag a testük börtönében élnek, képesek a gondolkodásra, de képtelenek mozdulni vagy beszélni.
Vannak olyan betegek, akik legalább a szemüket tudják mozgatni, de a kutatás résztvevői erre is képtelenek voltak.
Az agysejtek aktivitása meg tudja változtatni a vér oxigénszintjét, aminek következtében megváltozik a vér színe. A tudósok az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia-eljárással figyelték az agyban áramló vér színét, miközben feltették az eldöntendő kérdéseket.