Át kell alakítani az önkormányzati rendszer finanszírozását, mert évek óta reálértéken csökken az önkormányzatok normatív támogatása és nőnek a mindennapi működéshez szükséges a kiadásaik, ugyanakkor a településeken élők elvárják a megszokott szintű szolgáltatások fenntartását - mondta Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke kedden, Budapesten.
A MÖSZ elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón Gémesi György közölte: az ülésen nyolc pontban foglalták össze azokat a kérdéseket, amelyekben még ebben az évben meg kell kezdődnie a tárgyalásoknak a kormányzattal és a többi, önkormányzatokat képviselő szervezettel.
Elmondta: már tavaly év végén, az idei év elején jelezték polgármesterek, hogy nem fogják tudni hiány nélkül lezárni az évet és most már egyre több önkormányzat van, ahol nem tartható fenn az a költségvetési egyensúly, amit a kormány elvár a településektől, kistelepülések és nagyobb városok is mínusszal zárhatják az évet. Jelezte: tudomásuk szerint már több mint húsz településen van kinevezve költségvetési biztos.
Elmondta: az önkormányzatok szeretnék, ha a náluk megtermelt pénz helyben maradna, a kötelező feladatok ellátására, mert az állam a kötelezően ellátandó feladatok pénzügyi forrásának mindössze kevesebb mint a felét biztosítja.
Hangsúlyozta: a MÖSZ egyetért a Szita Károly kaposvári polgármester által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége javaslatával, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentsék átlagosan 15 százalékra, így jövőre a 400 milliárd forintos elvonás helyett 200 milliárd forint az önkormányzatoknál maradhatna.
Emlékeztetett rá: Lázár János építési és közlekedési miniszter a nyáron felvetette, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegéből levonható lenne az önkormányzat által a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordított forrás, legfeljebb 20 százalék erejéig. Mint mondta, ennek bevezetéséről egyelőre nem ismertek a részletek és arra kérte a döntéshozókat, mielőbb lépjenek, mert az önkormányzatok már tervezik a jövő évi költségvetésüket.
Elmondta azt is, fontos lenne, hogy az önkormányhatok kapják vissza a koronavírus-járvány alatt elvont gépjárműadót, ami 120-150 milliárd forint közötti összeget jelentene. A gépjárműadó stabil bevételt jelentene azoknak az önkormányzatoknak is, ahol nem keletkezik helyi iparűzésiadó-bevétel.
Mint mondta, a Kúria döntése nemcsak a fővárost, hanem a teljes magyar önkormányzati rendszert érinti, mert az ország számos önkormányzata válságos pénzügyi helyzetben van, nagymértékben a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt. A Kúria döntése az önkormányzati szektorra érvényesen kimondja, hogy az állam törvénytelenül állapította meg a szolidaritási hozzájárulás mértékét, azt fair, igazságos, méltányos közigazgatási eljárásban kellene megállapítani, amelyben az önkormányzatok vitathatják a rájuk kirótt hozzájárulás mértékét.
Emlékeztetett rá: Budapest esetében az Állami Számvevőszék kimondta, hogy a főváros bevételei nem elegendőek, ellássa az összes kötelező feladatát és kifizesse az államnak a hozzájárulást, de a prioritásnak a kötelező feladatok ellátásának kell lennie, és ez igaz a többi 800 önkormányzatra is, amely szolidaritási hozzájárulást fizet.
Máté Antal, Nyírbátor polgármestere, a MÖSZ elnökség tagja arról beszélt, az egész önkormányzati finanszírozás hosszú ideje szerkezeti problémákkal küzd, és jelentősebb átalakítást követelne. Mint mondta, az önkormányzatok saját betétele évről évre csökken, a kötelező feladatok ellátására kapott normatíva stagnál, de a költségek drasztikusan nőnek.
A MÖSZ nyolcpontos javaslata között szerepel többek között, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatiságot, támogatni kell a térségi társulás formájában történő feladatellátását, biztosítani kell a hatékony helyhatósági érdekképviseleti rendszert, felül kell vizsgálni az önkormányzatok feladat- és hatáskörét és a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozását, át kell alakítani a szolidaritási hozzájárulást, valamint értékálló bérrendezést kell végrehajtani.