Ügynökakták - ÁBTL-főigazgató: bíztunk abban, hogy a határidőig el tudjuk végezni a mágnesszalagok feldolgozását

Vélemény - 2026-11-09

Váratlanul érte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL), hogy október 5-én strukturálatlanul kapták meg a mágnesszalagok anyagait az Alkotmányvédelmi Hivataltól, de bíztak abban, hogy a rendelkezésükre álló informatikai eszközökkel a törvényben rögzített november 4-ei határidőig el tudják végezni az adatok feldolgozását. Erről Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója beszélt a nemzetbiztonsági bizottság hétfői - határozatképtelenség miatt berekesztett - ülése után ellenzéki képviselők előtt.

Mint mondta, a levéltárnál őrzött 6-os kartonok és B (azaz beszervezési) naplók esetében többszörösen ellenőrizni tudták az adatokat, a mágnesszalagok esetében azonban váratlanul érte a levéltárat, hogy ömlesztve kapták az adatokat, és azon dolgoztak, hogy a november 4-ei határidőig fel tudják azokat dolgozni.

Hozzátette:

azzal nem számoltak, hogy bizonyos kódok rossz helyre kerültek az adathalmazban. Mint mondta, ha tudták volna, hogy hibás adatok kerültek a rendszerbe, akkor nyilvánvalóan nem teszik közzé azokat, és halasztást kérnek.

Minket is sokkolt, amikor kiderült, hogy ártatlan emberek adatai kerültek ki - fogalmazott a főigazgató, és ismételten elnézést kért az érintettekről.

Az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva Cseh Gergő Bendegúz elmondta: a mágnesszalagok 60 ezer adatot tartalmazó adatbázisát október 5-én kapták meg "rendkívül rossz állapotban" az Alkotmányvédelmi Hivataltól, amely az adatok felülvizsgálatát koordinálta. Ebből az ömlesztett adatállományól kellett egy strukturált, közzétehető adatbázist készíteniük. Ezt a munkát elvégezték, de az ellenőrzésre nem maradt idejük. Amint értesültek a problémáról, a kérdéses adatokat eltávolították.

Elmondta: a megkapott Excel-tábla soronként egy mezőben tartalmazta a tulajdonnevet, születési helyet, időt, a B-dosszié számát, lakcímet. Ezeket az adatokat kellett elszeparálni.

Az adattömegben volt egy kétszámjegyű kód is, amely a személy kapcsolatát jelölte az állambiztonsági szolgálattal, például a 07-es kód a kizárt hálózati személyt jelentette, a 04 a működőt, a 05 pedig azokat, akik a hálózati személy kapcsolatai voltak, vagyis akiket megfigyeltek. Ez a kód 164 esetben nem ott volt elhelyezve az ömlesztett szövegben, ahol a többi esetben, és amikor az informatikai rendszer segítségével megpróbálták elszeparálni az adatokat, azok 164 esetben külön mezőbe kerültek, hálózati személyként. Amint ez kiderült, az adatokat eltávolították - tette hozzá.

Cseh Gergő Bendegúz ismételten elnézést kért az érintettektől és megismételte, felajánlotta a lemondását.

Képviselői kérdésre válaszolva elmondta: a levéltár tíz státuszt és további anyagi támogatást is kapott, hogy a munkát el tudja végezni.

Elmondta azt is, a levéltár jogalkalmazó, és ha a törvény azt írja elő, hogy bizonyos irattípusokat közzé kell tennie, akkor nincs mérlegelési joga.

Arra a felvetésre, hogy az állambiztonsági iratokat hamisíthatták-e, azt válaszolta, a nyilvánosságra hozott adatbázis az állambiztonsági szolgálat saját nyilvántartása volt, amit arra használtak, hogy a diktatúra ellenzékét megfigyeljék, lejárassák, így nem lett volna logikus abba hamis iratokat becsempészni, és ő maga sem találkozott ilyennel.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a levéltár a honlapján közzétesz egyéb adatokat is, például egy állambiztonsági archontológiát, amelyben közlik az állambiztonsági szervek szervezeti struktúráját, az egyes egységek vezetőinek és beosztottainak hivatali pályaképét.

Arra a felvetésre, hogy egyes, korábban ügynökként azonosított személyek adatai nincsenek az adatbázisban, kifejtette: a levéltár a megkapott adatokat abban a formában őrzi és teszi közzé, ahogyan megkapták azokat, így manipuláció, változtatás, törlés nem történik.

Péterfalvi: Attila, a nemzeti adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke a határozatképtelenség miatt berekesztett ülés utáni beszélgetésen elmondta, vizsgálatot indítanak az ügyben, az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján adatvédelmi eljárást folytatnak, adatkezelőket fognak megkeresni. Mint mondta, több adatkezelőt vélnek felfedezni az ügyben, nemcsak a levéltárat, hanem azt is, akitől átkerültek az adatok a levéltárhoz.

A levéltár főigazgatója újságírók kérdéseire is válaszolt.

Cseh Gergő Bendegúz elmondta, Magyar Péter miniszterelnökkel kétszer találkozott, először, amikor szóba került az ügynökakták megnyitása, majd a november 4-ei sajtótájékoztatón, telefonon nem beszéltek. Hozzátette: a levéltár a törvényt hajtotta végre, a törvény írta elő a határidőt.

Egy kérdésre válaszolva kifejtette: a 60 ezer adatból 164 volt hibás, és nem szabad, hogy valaki e miatt a hiba miatt megkérdőjelezze a közzétett iratanyag valódiságát és hitelességét.

A B-dossziék nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban elmondta, 9 ezer ilyen dosszié van a levéltárban, esetenként 100-200 oldal, ezeket kell februárig átnézni. Ennek során fokozottan figyelniük kell a személyes adatok védelmére - mondta.