Az Európai Bizottság egymilliárd eurót szabadított fel a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetben lévő kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) érő károk enyhítésére, az összeg kezességvállalásként szolgál majd az Európai Beruházási Bank csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap számára - közölte az uniós bizottság hétfőn.
A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez - írta az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. Ursula von der Leyen vendégkommentárja alapján az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti.
A német kereszténydemokrata (CDU) politikus kiemelte, hogy a járvány révén "az igazi Európa visszatért", és "éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozik", hogy a közösség elérje mindazt, amit tagjai egyedül, külön-külön nem tudnának elérni.
Ezt mutatja, hogy az utóbbi hetekben az EU-s szinten olyan döntések sorát hozták meg, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett volna. A gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatás szabályozását minden korábbinál "rugalmasabbá" tették, az államháztartásról szóló előírásokon soha nem látott mértékben "lazítottak", az EU-s intézmények és a tagországok pedig együttvéve 2,8 ezer milliárd eurót mozgósítottak a válság leküzdésére.
Az Európai Néppártnak (EPP) felül kell vizsgálnia eddigi álláspontját a Fidesz tagságáról - jelentette ki Donald Tusk, az EPP elnöke a pártcsalád tagjainak írt nyílt levélben szerdán.
A néppárti vezető levelében azt írta, a rendkívüli helyzetre vonatkozó jogszabályokat a koronavírus okozta járvány indokolja. Azokra szükség van még a demokrácia korlátozása árán is, azonban nem engedhető meg, hogy visszaéljenek velük. Kijelentette: a rendkívüli intézkedéseknek a koronavírus-járvány megfékezését kell szolgálniuk, nem pedig a kormányok hatalmának kiterjesztését állampolgáraik felett.
"Politikailag rendkívül veszélyes és erkölcsileg elfogadhatatlan a világjárványt állandó vészhelyzet kihirdetésére használni " - szögezte le.
Tusk szerint ez az oka annak, hogy számos aggály vetődött fel a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Sokak szerint ugyanis túlzóak a vészhelyzeti szabályok, de legfőképp azért, mert hogy azokat időkorlát nélkül vezetik be.
Ki kell zárni a magyar kormányt az európai uniós (EU-) döntésekből a a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény miatt - mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Welt című német lap szerdai számában.
Az EU legrégebb óta hivatalban lévő külügyminisztere a Die Weltnek elmondta, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény miatt Magyarország "politikai karanténba való".
Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány "nem foglalhat helyet az asztalnál az európai intézményekben".
Egy olyan kormány, amely felett határozatlan ideig nincs parlamenti ellenőrzés, nem vehet részt a szakminiszteri tanácsok döntéseiben, amelyek minden embert érintenek az EU-ban - fejtette ki Jean Asselborn.
Határok nélküli járványt határok visszaállításával kezelni értelmetlenség, mégis több tagállam ezt tartotta megoldásnak - jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentnek a koronavírus-járvány okozta válság kezelését megvitató egynapos brüsszeli plenáris ülésén.
Hozzátette: nincs olyan tagállam, amely képes az önellátásra az orvosi felszerelések, védőeszközök terén, tehát a szolgáltatások és áruk szabad mozgása most még fontosabb, mint valaha. Az egységes piacnak működnie kell - szögezte le.
"Az európai egység most lett volna a legfontosabb, mégis kezdetben legtöbben csak magukra gondoltak. Szerencsére már a tagállamok is ráeszméltek, hogy segíteniük kell egymásnak. Európa visszatért" - hangsúlyozta.
- Az uniós tagállamok kormányainak küldött videoüzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel az Európai Unió valamennyi tagállamát, hogy fordítson még több figyelmet az egészség védelmére és az egységes piac működésének fenntartására a koronavírus által okozott válság pillanataiban - közölte a bizottság vasárnap.
- Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet tett közzé szerdán Brüsszelben.
Frans Timmermans a Zöld megállapodásért felelős biztos szerint, a klímasemlegesség eléréséhez - 2050-ig - elengedhetetlen az átállás a körforgásos gazdaságra.
"Ma gazdaságunk még mindig a hagyományos lineáris modellt követi, miközben folyamatosan csökken a meg nem újuló természeti erőforrások mennyisége. Ipari termékeink nagy része nem újrahasznosítható. A ma bejelentett cselekedési terv lehetőséget ad a gyártási módok átalakítására, illetve a tudatos fogyasztási szemlélet elterjesztésére" - nyilatkozta.
Önként 14 napos karanténba vonult az Európai Parlament (EP) elnöke - ezt maga David Sassoli jelentette be az EP honlapján közzétett nyilatkozatában kedden.
A Közép-európai Egyetem (CEU) üdvözli az Európai Bíróság főtanácsnokának "egyértelmű" álláspontját arról, hogy uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása.
Juliane Kokott ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott "lex CEU" ellenében felhozott - olvasható az egyetem közleményében.
A CEU - mint írták - várja a bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes. Ha a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a "lex CEU-t", és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.
- Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti - közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka Luxembourgban csütörtökön.
Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. Az Európai Unió jogszabályaival és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ellentétes az, hogy Magyarországon külföldi oktatási intézmény csak úgy működhet, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést kormányközi szerződés rögzíti - tudatta a főtanácsnok.
A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal - állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.
2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.
A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettségét illetően bejelentkezési kötelezettség alá vet, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az uniós jogban biztosított szabadságával.
A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal - állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt. A különadók, amelyek progresszív módon terhelték az árbevételt 2010-2012 között voltak hatályosak.
Az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését ajánlja Észak Macedóniával és Albániával, mivel a két ország jelentős eredményeket ért el a jogállamisággal kapcsolatos reformok bevezetése terén 2018 óta - derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből.
Rohamosan növekedett az elmúlt években az ultranacionalista és idegengyűlölő politikai erők befolyása Európában, az antiszemitizmus, valamint az iszlám vallásúakkal szembeni, úgynevezett iszlamofóbia is - közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett, 2019-es adatokra támaszkodó éves jelentésében.
Az Európai Unió 27 tagállama jóváhagyta a Nagy-Britanniával mint unión kívüli országgal kialakítandó jövőbeni kapcsolatokra összpontosító tárgyalási álláspontját, amellyel felhatalmazza az Európai Bizottságot a tárgyalások jövő héten esedékes megkezdésére - közölte az uniós tanács kedden.
- Modern költségvetésre van szükség, amely válaszol az Európai Unió előtt álló kihívásokra - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön.
- Nem vagyunk megelégedve az elkövetkező hétéves időszak költségvetésének tervezetével - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelben az Európai Uniónak a hétéves költségvetéséről tartandó rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve.
Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) jóváhagyta az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2020-ra vonatkozó ajánlását, amelyben egyebek mellett azt tanácsolta az érintett tagállamoknak, hogy támogassák a versenyképes, zöld és digitális gazdaságra átállást köz- és magánberuházások által.
- A brit kormány főtárgyalója szerint London nem lesz hajlandó kompromisszumokra több alapvető fontosságú kérdésben az Európai Unióval (EU) márciusban kezdődő egyeztetéseken, amelyek célja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeinek kialakítása.
- Az EU 101,2 millió euróval támogatja a környezetvédelmet a LIFE-projekt keretében - jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn Brüsszelben.
A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében megvalósuló legújabb projektek kilenc tagállamban, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban valósulnak meg.
Frans Timmermans, a zöld megállapodás végrehajtásáért felelős uniós biztos szerint a LIFE- projektek évek óta fontos szerepet töltenek be, és jelentős hatást fejtenek ki a gyakorlatban. A most bejelentett 100 millió eurós támogatással hozzájárulnak az értékes természetes élőhelyek megőrzéséhez, a levegő tisztaságának fenntartásához, valamint számos tó és folyó szennyezésének csökkentéséhez, és ezáltal az európai polgárok jóllétéhez - jelentette ki.