EU

Növekszik az Európai Unióban lakók közül azoknak a száma, akik szerint az Európai Unióhoz (EU) tartozni jó dolog - közölte az Európai Parlament pénteken egy most kiadott uniós közvélemény-kutatás (Eurobarometer) eredményeit ismertetve.A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

Akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi egyezményéről, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, például az állampolgárok jogairól - erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a bennmaradó tagállamok vezetőinek küldött pénteki levelében.

Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat csütörtökön az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az első ügyben az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.

Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament.

Gianni Pittella Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán kijelentette: Orbán Viktor tudja, hogy az Európai Parlament a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől.

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbán Viktort Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője szerdán az Európai Parlamentben rendezett vitában.

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta első javaslatait, amelyek Jean-Claude Juncker elnök korábbi bejelentésének megfelelően azt a célt szolgálják, hogy az Európai Unióban létrejöjjön egy erős "szociálpolitikai pillér", amely "figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit" annak érdekében, hogy "méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac" alakulhasson ki.

- Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben - közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője. Margarítisz Szkínász a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén arról is tájékoztatott, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított az Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

- Theresa May brit miniszterelnök meghívására Londonba látogat április 26-án és előkészítő megbeszélést folytat a Nagy-Britannia európai uniós kiválásáról (Brexit) folytatandó tárgyalásokról Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - közölte Mina Andreeva bizottsági szóvivő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Törekedni kell arra, hogy előzetes letartóztatásba csak indokolt és legvégső esetben kerüljenek fogvatartottak, az európai börtönök legtöbbje ugyanis túlzsúfolt, az elhelyezés körülményein pedig a legtöbb esetben javítani kell - közölte az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) csütörtökön közzétett jelentésében.A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) a tagországok börtönviszonyairól és fogvatartási gyakorlatáról készített éves jelentésében hangsúlyozta, a börtönök túlzsúfoltsága miatt a fogvatartottak őrzésére olyan alternatív megoldásokat kell találni, mint a házi őrizet, az elektromos nyomkövető, az úti okmányok elvétele vagy akár az óvadék ellenében feltételes szabadlábra helyezés.

Semmiképp nem maradhat Londonban az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség az Egyesült Királyság uniós kilépését (Brexit) követően - szögezte le szerdán Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője.

A szóvivőt David Davis brit miniszter azon kijelentéséről kérdezték, miszerint a két uniós ügynökség esetleges költözése még vita tárgyát képezi, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság.

Az Európai Bizottság (EB) nem tapasztalta, hogy külföldi érdekek alapján bárki bankpánikot akart volna kelteni Magyarországon - közölte szerdán Ujhelyi István szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos tájékoztatására hivatkozva.

Ideje, hogy az uniós tagállamok teljesítsék a migránsok áttelepítésére és áthelyezésére tett kötelezettségvállalásaikat, ezért felszólítom a közös erőfeszítésből eddig kimaradó országokat, hogy csatlakozzanak az unió törekvéseihez - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján szerdán.Avramopulosz az Európai Bizottság uniós szükséghelyzeti áthelyezési és áttelepítési mechanizmusról szóló jelentésének bemutatásakor elmondta, márciusban kiemelkedő ütemű volt a menekültek tagállamok közötti áthelyezése, azonban még több erőfeszítésre van szükség a célok elérése érdekében.

Véleménye szerint, minden lehetőség adott ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban az összes - Görögországban és Olaszországban tartózkodó -, arra jogosult kérelmező áthelyezésére sor kerüljön. Tájékoztatása szerint a legutóbbi, március elején közzétett eredményjelentés óta Görögországból több mint 1 600 fő, Olaszországból pedig több mint 800 fő áthelyezésére került sor. Az áthelyezett személyek teljes létszáma ezzel elérte a 16 340 főt, noha az EU 98 255 ember áthelyezésére vállalt kötelezettséget 2015 szeptemberében.

Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, a testület szerint azonban nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon - jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben.

Vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) - jelentette be szerdán Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.

Timmermans közlése szerint a szervezet azt fogja vizsgálni, hogy a törvénymódosítás összhangban áll az Európai Unió alapértékeivel. Mint mondta, a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát.

Eltérően ítéli meg a bíróságok függetlenségének változását Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra, a lakosság rosszabbnak, a cégek viszont jobbnak látják a helyzetet az egy évvel korábbihoz képest - derült ki az Európai Bizottság (EB) által hétfőn közzétett jelentésből.

Magyarországon próbálkozást lát a civil társadalom erejének és befolyásának csökkentésére Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa, ezért aggodalmát fejezte ki brüsszeli sajtótájékoztatóján hétfőn.

Jourova az Európai Bizottság által hétfőn közzétett, 2017-es uniós igazságügyi "eredménytábla" ismertetését követően feltett újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az új magyar felsőoktatási törvény nyilvánvalóan az amerikai milliárdos, Soros György alapította Közép-európai Egyetemen (CEU) ellen irányul.

Az Európai Unió elődszervezeteinek megalapítására emlékező, nemrégiben kiadott római nyilatkozat aláírását követően "ilyenformán rosszat mondani Brüsszelről többet árul el a kérdőív szerzőjéről, mint az EU állapotáról" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a magyar nemzeti konzultációs kérdőívvel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva, csütörtökön.

A The Times című konzervatív brit napilap értesülése szerint Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a migránsok rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.

A brit lap online kiadásán kedden megjelent cikk név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A The Times idézete szerint a diplomata azt mondta, hogy a két országnak "választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem". Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van - tette hozzá

Európai uniós tagországok egy csoportja arról értesítette hétfőn az EU központi intézményeit, hogy konszenzus hiányában, úgynevezett megerősített együttműködési eljárással is létre akarják hozni az európai ügyészséget - tudatta hétfőn a tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a levelet tizenhat ország írta alá: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.