EU

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve" Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben - jelentette ki DimitriszAvramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer "a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul".

Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap.

"A négyes metróhoz kapcsolódó eddigi legnagyobb korrupciós botrány után ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie" - mutattak rá.

Az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a vasból vagy acélból készült varrat nélküli csövek kínai behozatalára annak érdekében, hogy az európai acélipart megvédje az esetleges túlkapacitástól - közölte az uniós bizottság sajtószolgálata pénteken.

Várhatóan két tervezet kerül az Európai Parlament elé Magyarországról a jövő héten. Az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Néppárt, a másikat egy négypárti - szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali - alkalmi koalíció készítette. Az EP plenáris ülése szerdán Strasbourgban szavaz az áprilisi vita nyomán készült előterjesztésekről, amelyek a testület honlapján olvashatók.

Az innovatív koncepciója ellenére hagyományos közlekedési vállalatnak minősül az internetes fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, így érvényesíthető rá a hagyományos taxitársaságokra vonatkozó nemzeti szabályozás - foglalt állást az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.

Egy európai uniós (EU) és egy nem EU-állampolgárságú szülőpár esetén az uniós tartózkodási jog utóbbitól való megtagadása csak akkor lehetséges, ha az uniós állampolgársággal is rendelkező gyermeket nem kötelezi az EU területének elhagyására - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Az Európai Bizottság mandátumának hátralévő részében továbbra is a gazdasági növekedés és a stabil, békés európai közösség biztosítása áll a középpontban - mondta az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Navracsics Tibor kiemelte: a bizottság ciklusának feléhez érve talán ideje mérleget vonni az elmúlt évekről és beszélni a hátralévő időszak terveiről.

További mintegy 40 mesterképzési lehetőség kerül be az Erasmus Mundus mesterképzési programjai közé, amelyek által a következő pályázati körben még több témában választhatók majd az ezzel 100-ra bővült ösztöndíjas programok - közölte Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa pénteken.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerdán arra szólította fel a magyar Országgyűlés tagjait, hogy utasítsák el a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet.

Muiznieks Kövér László házelnöknek címzett levelében kijelentette, a magyar törvényjavaslat egyértelműen felveti az emberi jogok területén jogszerű tevékenységet folytató, nagyszámú szervezet megbélyegzésének veszélyét, amely működésük korlátozásával járhat.

Javaslatot tett az Európai Bizottság szerdán az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló tárgyalások megindítására, és egyúttal közzétette az egyeztetésekre vonatkozó irányelveit.

"Néhányan azt az illúziót keltették, hogy a Brexit nem lesz jelentős hatással az életünkre, a tárgyalásokat pedig gyorsan le tudjuk zárni, de nem ez a helyzet" - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Michel Barnier, a bizottság főtárgyalója.

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!" címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről" szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben.

1. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket."

AZ IGAZSÁG:

A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megzethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.

A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet zetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.

Növekszik az Európai Unióban lakók közül azoknak a száma, akik szerint az Európai Unióhoz (EU) tartozni jó dolog - közölte az Európai Parlament pénteken egy most kiadott uniós közvélemény-kutatás (Eurobarometer) eredményeit ismertetve.A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

Akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi egyezményéről, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, például az állampolgárok jogairól - erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a bennmaradó tagállamok vezetőinek küldött pénteki levelében.

Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat csütörtökön az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az első ügyben az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.

Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament.

Gianni Pittella Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán kijelentette: Orbán Viktor tudja, hogy az Európai Parlament a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől.

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbán Viktort Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője szerdán az Európai Parlamentben rendezett vitában.

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta első javaslatait, amelyek Jean-Claude Juncker elnök korábbi bejelentésének megfelelően azt a célt szolgálják, hogy az Európai Unióban létrejöjjön egy erős "szociálpolitikai pillér", amely "figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit" annak érdekében, hogy "méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac" alakulhasson ki.

- Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben - közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője. Margarítisz Szkínász a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén arról is tájékoztatott, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított az Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).