Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam.
- Horn Gyula "nagy ember, nagy magyar, nagy európai volt, legyenek rá büszkék a magyarok" - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben, a volt magyar miniszterelnök szobrának felavatásakor az Európai Parlament (EP) székházában.
Az EP egyik üléstermét már tavaly Horn Gyuláról nevezték el. Abban a teremben tartották a közös magyar-német megemlékezést az európai határok megnyitásának 25. évfordulója alkalmából.
Az EU hivatalosan is meghosszabbította hétfőn azoknak a szankcióknak a hatályát, amelyeket orosz, illetve oroszbarát ukrán természetes vagy jogi személyekkel szemben rendeltek el korábban az Ukrajna elleni orosz agressziós cselekmények miatt.
A tagországoknak az unióhoz rendelt nagykövetei már szeptember 2-án megállapodtak a szeptember 15-ig érvényben levő szankciós intézkedések hat hónappal történő, vagyis jövő március 15-ig tartó meghosszabbításában.
Több kormányfővel, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztetett telefonon a menedékkérők elosztásáról Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - közölte vasárnap délután a politikus kabinetfőnöke. A Martin Selmayr által az egyik népszerűbb közösségi oldalon közzétett rövid üzenet tanúsága szerint a luxemburgi politikus a magyar miniszterelnök mellett Robert Fico szlovák, Laimdota Straujuma lett, Bohuslav Sobotka cseh, Ewa kopacz lengyel kormányfővel és Klaus Iohannis román elnökkel beszélt
Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében.
Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.
- Az egyik német kormánypárt egy vezető parlamenti képviselője szerdán alig burkoltan megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal "méltányos" részt az Európai Unióba érkező menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon.
Az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha - írta szerdán a Financial Times (FT) brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.
"A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak" - állapítja meg a FT.
Az Európai Unió soha nem fogja visszatoloncolni a védelemre szoruló migránsokat - mondta hétfőn a franciaországi Calais-ban Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. A politikus arra kérte a tagállamokat, hogy "ezzel a világválsággal szemben maradjanak hűek az emberiesség értékeihez".
- A brüsszeli Európai Bizottság elutasítja azt a felvetést, hogy újra vezessék be az unióban az április elején megszüntetett, korábban három évtizeden át érvényben volt tejkvóta rendszerét - közölte szerdán Phil Hogan mezőgazdasági ügyekben illetékes EU-biztos.
Egy hónappal ezelőtti elindítása óta mintegy 210 ezres oldalletöltést ért el a brüsszeli közvetlen forrásokat ismertető pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu oldal - közölte Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri biztosa a portál népszerűsítésére indított országjáró kampány első, kisvárdai állomásán hétfőn.
- A tej, valamint egyes húsfélék erősen nyomott ára miatt elégedetlen gazdák kezdtek traktoros forgalomakadályozó demonstrációt a dél-belgiumi Arlonnál, a Brüsszelt és Luxembourgot összekötő autópályán - jelentették szerdán belga rádióállomások.
Előző éjjel a Liege-i repülőteret vették blokád alá a tiltakozók. Ott összetűzések is voltak a rendőrséggel.
- Május végi látogatásai után szeptemberben újabb villámkörutat tervez a brit miniszterelnök az Európai Unió több országában, hogy támogatást szerezzen a kormánya által szükségesnek tartott brüsszeli reformokhoz - írta a The Times kedden.
Több tízezer fiatal brit eleshet a szociális ellátások egy részétől és az adókedvezményektől a brit kormány azon tervei miatt, hogy visszaszorítsák az Európai Unió többi országából érkező bevándorlók számát. A Konzervatív Párt már a májusi parlamenti választások előtt bejelentette, hogy kormányon maradása esetén előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit szociális ellátások teljes köréhez.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan elfogadta a 2014-2020 közötti magyarországi vidékfejlesztési programot (VP) - közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete hétfőn.
A VP Magyarország prioritásait tartalmazza arra az összesen 4,2 milliárd euró (mintegy 1260 milliárd forint) összegű közpénz felhasználására vonatkozóan, amely a 2014-2020 közötti hétéves időszakban az ország rendelkezésére áll.
Júliusban kissé javult a gazdasági hangulat a 28 tagállamból álló Európai Unióban (EU) és a 19 tagállamból álló eurózónában is az Európai Bizottság (EB) csütörtöki közleménye szerint. Az unióban a gazdasági hangulatmutató (ESI) 106,6 pontra nőtt a júniusi 105,5 pontról, az eurózónában pedig 104,0 pontra emelkedett 103,5 pontról.
A hangulatmutató kedvezőbb lett a vártnál. Az eurózóna 104 pontos ESI mutatójával szemben a piaci elemzők 103,3 pontos értékre számítottak.
- David Cameron brit miniszterelnök jövő nyárra szeretné kiírni a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást egy vasárnapi brit lapértesülés szerint.
A The Independent on Sunday című liberális vasárnapi brit lapnak kormányforrások azt mondták, hogy Cameron 2016 júniusában kívánja megtartani a referendumot, és a dátumot a kormányzó Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusán be is jelenti.
- Minden építőelem a helyére került, hogy ősszel útjára indulhasson a Brüsszel reményei szerint főleg a magántőke bevonásával több mint 300 milliárd euró beruházást megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI - Juncker-terv) - közölte a bizottság.
A bizottság szerdán tette közzé közleményét azzal kapcsolatban, hogy a tagállami közreműködő bankok hogyan tudják majd az alap forrásainak felhasználásával előmozdítani a szükséges beruházásokat.