Kegyetlen erőszaknak nevezte a Srí Lanka-i merényleteket a pápa húsvéti beszédében

Elsőként Szíriát említette, sürgetve, hogy találjanak politikai megoldást a régóta tartó háborúra, a menekültek hazatérésének biztosításával Libanonból és Jordániából.

A pápa megjegyezte, úgy tűnik, a világ egyre inkább beletörődött a helyzetbe, sőt egyenesen közömbössé vált a szíriai konfliktussal szemben. Felhívta a figyelmet a Közel-Keletet folyamatosan megosztó feszültségekre: külön említette az éhezéstől és háborútól szenvedő Jement, valamint békét és stabilitást sürgetett az izraeliek és a palesztinok között.

Fegyverletételt kért Líbiában, ahol az erőszak helyett a párbeszédet szorgalmazta. A társadalmi feszültség, az erőszakos szélsőségbe átcsapó konfliktusok sújtotta afrikai kontinensen Burkina Fasót, Malit, Nigert, Nigériát és Camerunt nevezte meg. Új történelmi fejezet indítását kérte Dél-Szudánban, arra szólítva fel az ország politikai, társadalmi és vallási vezetőit, tegyenek a nemzeti megbékélésért.

A pápa vígaszt kért az Ukrajna keleti térségében élő lakosság számára, a humanitárius kezdeményezések bátorítását és a tartós béke megteremtését szorgalmazva. Hasonlóképpen a lakosság segítését sürgette a megosztottság, társadalmi igazságtalanság és visszaélések uralta Venezuelában és Nicaraguában is.

Ferenc pápa olasz nyelvű beszédében azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös. A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik "ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve".

A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra. A pápa szavait 70 ezres tömeg hallgatta a Vatikánban.