Tudomány

- Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.

- A feltárt jelenségnek - amely a bizonyos molekulákra specifikus T-sejtek hiányából fakad - fontos szerepe lehet a vakcinák változó hatékonyságában, illetve a tumorokkal szembeni immunválasz kialakulásában is. Az erről szóló publikáció az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg.

- Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban.

A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve.

Aki még nem oltatta be magát, minél előbb kérje az oltást! - áll Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének a koronavírus-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatos állásfoglalásában, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.

Magyarországon is emelkedik a koronavírus delta variánsával fertőzöttek száma. "A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánom segíteni Magyarország kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a Covid-19-járvánnyal" - írta Freund Tamás.

Freund Tamás leszögezte: a védőoltások a járvány elleni védekezés legfontosabb eszközei, "jelen tudásunk szerint" hatásosak és biztonságosak, komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a Covid-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve.

A világ számos országából érkező beszámolók szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került betegek csaknem 90 százaléka az oltatlanok közül kerül ki. A védőoltás nem csak a halálozások megelőzése miatt fontos, hiszen az új koronavírus hosszan tartóan és súlyosan károsítja az érrendszert, a véralvadást és az idegrendszert is

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával.

Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának az amerikai Dog Aging Projecttel közösen elért új kutatási eredményei a GeroScience szaklap friss számában jelentek meg.

Magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid (Abeta-42) szintje. A vizsgálat alátámasztja, hogy a "kutyademencia" jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét. A kutyák osztoznak a környezetükön az emberrel, hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. A kutyák egy részénél időskorban spontán "demencia" alakul ki.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Abeta-42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és az életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Abeta-42 mérésére az agyban, valamint az agy-gerincvelői folyadékban, de kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához" - idézi a tájékoztató Matt Kaeberleint, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítóját.

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen, várakozásuk szerint a parlagfű olajosbogár hatékonyan ritkíthatja a gyomnövényt - jelentették be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK Növi) szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

- Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Folytathatja normál tudományos működését a Hubble űrteleszkóp, miután az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek a múlt héten sikerült távolról orvosolniuk a fedélzeti számítógép problémáját.

Lézerek segítségével ultragyors fizikai folyamatokat vizsgáló, csaknem négy éves kutatási program zárult le a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemen. Az alap- és alkalmazott kutatásokat egyaránt érintő projekt 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósulhatott meg.

A lézerek az elmúlt évtizedekben a mindennapi eszközök meghatározó részévé váltak, emellett elengedhetetlenek elemei a legmodernebb tér és időbeli vizsgálatára irányuló tudományos berendezéseknek is.

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

A Debreceni Egyetem (DE) IRONHEART-kutatócsoportja új molekulát fedezett fel, amelyből gyógyszer készülhet a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére - adta hírül az intézmény a honlapján kedden.

Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedés vezető haláloknak számít, és az életminőség romlásában is az egyik legfontosabb rizikófaktor. Éppen ezért az IRONHEART-program célja elsősorban az új megelőzési és kezelési lehetőségek feltárása volt - írták

- Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok - ismertette a The Guardian brit napilap.

A Gould-ausztrálegért (Pseudomys gouldii) 1895 óta nem látták az ausztrál kontinensen, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói azonban kihalt és élő rágcsálófajok DNS-ének összevetésével felfedezték, hogy a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl egy kicsiny szigetén élő djoongari, más néven Cápa-öbölbeli egér (Pseudomys fieldi) valójában azonos a kihaltnak hitt rágcsálóval.

- Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energiaegyen-súlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A kutatók aggasztónak mondták ezt a növekedést.

Az energia-egyensúlytalanság azt a különbséget jelenti, hogy mennyit nyel el a Föld légköre és felszíne a Nap által kisugárzott energiából ahhoz képest, hogy mennyi infravörös sugárzás kerül vissza a világűrbe.

"A pozitív energia-egyensúlytalanság azt jelenti, hogy a Föld rendszerei több energiát fognak fel, és a bolygó ezáltal melegedik" - idézte a NASA közleményét a The Guardia brit napilap honlapja.

A fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítására, biogáz előállítására dogoztak ki új módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK), az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-vel és a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-vel együttműködve egy 545 millió forintos uniós támogatással megvalósult projektben .

Az egyetemen és az SZBK-ban Dudits Dénes akadémikus vezetésével zajló közös kutatásnak köszönhetően kiderült, hogy a biogázreaktorokba helyezve, a hagyományos szerves hulladékok mellett a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására.

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki.

A fejlesztéshez vezető projektre - többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához - a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége 770 millió forint, a saját forrás pedig 385 millió forint, így a támogatás intenzitása 50 százalék, melynek várható megtérülése 7-8 év.

Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója Az orvos igazgató elmondta, hogy a cég által kifejlesztett, speciális nyomjelzőt a központ saját laboratóriumában, saját részecskegyorsítójával állítja elő

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól - tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek.

2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek.

Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar Orbiter a Földről nézve "a Nap mögött" volt, ami megnehezítette az adatközvetítést, ezért tartott ilyen hosszú ideig az adatok letöltése, elemzésüket még mindig végzik.

- Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása. A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben - írta az eurekalert.com a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve.

A VGP (Vertebrate Genome Project) elnevezésű projekt első eredményei 25 faj majdnem teljes, kiváló minőségű genomja - írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatója.

A fajok között szerepel a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap.

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, "úgy becsületes", ha erről a partnereket már most tájékoztatják.