Tudomány

- Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében. Ezzel szemben ma a japán nők élnek a legtovább, s az ő várható élettartamuk már 87 év."Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek" - fogalmazott

Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálvaa daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport - írta keddi közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, Magyarországon mintegy 3-4000 embert érint. Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, melyek jelentős javulást hoztak, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.

Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be.

A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő - írja a BBC hírportálja.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká.Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze - írták a tudósok a Science tudományos lap új számában.Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.

- Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban.

Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

- Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies.

Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének.

Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba.

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését - adta hírül a BBC News.

A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről.

A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az eddigieknél korábban ki lehessen mutatni a daganatos betegség kialakulását.

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve - állapították meg amerikai kutatók.

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA).

Brazil és amerikai kutatók megfejthették, hogyan okoz őszülést a stressz. Egereken végzett vizsgálatok során megfigyelték, hogy az őssejtek, melyek a bőr és a haj színét meghatározzák, intenzív stressz hatására sérülnek: a sötét szőrű egerek hetek alatt teljesen megőszültek - írja a BBC.com.

A kutatók szerint érdemes további kutatásokat végezni ezen a területen, hogy a jövőben olyan hatóanyagot fejleszthessenek ki, mely megakadályozza a haj idősebb korban bekövetkező színveszteségét.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója elmondta, hogy a Parkinson-kór jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával - általában négy-hat év elteltével - ennek hatékonysága csökken.

A világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmazott mélyagyi stimulációs műtéti eljárással - amely az adott agyterület elektromos ingerlését jelenti egy beültetett eszközzel - komoly javulás érhető el. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javul a páciens életminősége, csökkenthető, esetenként el is hagyható a gyógyszeres kezelés - közölte a professzor.

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését, a rizikóbecslő rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró szívelégtelen betegek azonosításában - olvasható a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika keddi közleményében.

Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a "rák sok fajtáját gyógyíthassa" - számolt be róla a BBC hírportálja.

A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.A módszert klinikai vizsgálatokban, betegekkel nem tesztelték, a kutatók szerint azonban "hatalmas lehetőség rejlik benne" - olvasható a Nature Immunology című szaklap aktuális számában.

A tudósok eddig feltáratlan folyamatok után kutattak, amelyekkel az emberi immunrendszer természetes úton megtámadja a tumort.

- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei - amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.

- Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya.

Az iScience tudományos lap friss számában svéd tudósok arról írnak, hogy a kutyák többsége számára természetes labdadobó és visszahozó játékhoz szükséges képesség a farkasokban is létezik.

- Tudósoknak sikerült a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját létrehozniuk. A fajnak már csak két képviselője él, mindkettő nőstény.

A laborban fogant, életképes embrió a harmadik, amelyet a nőstényekből kinyert petesejtekből és az elpusztult hímek lefagyasztott ivarsejtjeiből alkottak, hogy az alfajt megmentsék a kihalástól - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a tudósok szerdai közleményét.

Ismét neutroncsillagok összeolvadását észlelte a LIGO-VIRGO detektorhálózat, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar kutatói is részt vesznek Frei Zsoltnak, az ELTE TTK Fizikai Intézete igazgatójának vezetésével