- Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.
A rákos sejtek a rejtőzködés mesterei, de a Yale Egyetem tudósai által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy láthatóvá váljanak és segíti az immunrendszert abban, hogy észlelje és megsemmisítse a daganatokat - olvasható a Nature Immunology című tudományos folyóiratban.
A magyar tudomány ünnepe alkalmából ebben az évben is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várják a szervezők az érdeklődőket november 4-től.
A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Az 1922. július 25-én született John Goodenough a valaha volt legidősebb Nobel-díjas - közölte Göran Hansson, az akadémia főtitkára.
Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.
Ragadozók közelében úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy "suttogva beszélnek" hozzájuk - állapította meg egy amerikai tanulmány.
- A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát - derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.
A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között - írja a MedicalXpress egészségügyi portál.
Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben.
Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest.
Nyolcvannégy éves korában szerdán hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, író, a Waldorf-pedagógia egyik legjelesebb magyarországi képviselője.
A halálhírt Vekerdy Tamás hivatalos Facebook-oldalán tudatták.
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül.
A Szaturnusznak az újakkal együtt már 82 kísérője lett, míg a Jupiter körül csak 79 kering - olvasható a BBC hírportálján. Az eddig ismeretlen holdakat a hawaii Mauna Keán található Subaru űrtávcsővel figyelték meg.
A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - olvasható az indoklásban.
James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.
A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós annak felfedezéséért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
Nagyhatású felfedezéseik az élet egyik legelemibb alkalmazkodási folyamatának mechanizmusára világítottak rá - fogalmazott a díjat odaítélő testület. A három tudós fektette le az arról szóló ismeretek alapjait, hogy az oxigénszint milyen hatással van a sejtek anyagcseréjére és fiziológiai működésére. Eredményeik kikövezték az utat a vérszegénység, a rák és sok más betegség elleni ígéretes új stratégiák számára.
Neves kutatók előadásaival, jubileumi ünnepséggel és tudományos műhelyeinek seregszemléjével ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai kara - jelezte az egyetem sajtóirodája.
Közleményük emlékeztet rá, hogy a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idején öt karral - református hittudományi kar, jog- és államtudományi kar, orvostudományi kar, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar, valamint mennyiség- és természettudományi kar - alakult. Működését azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg három karral, a természettudományi kar (TTK) pedig a II. világháborút követően, 1949-ben jött létre.
Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.
- Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.
A Debreceni Egyetem klinikai központjában indít egészségügyi kutatási programot a világ egyik vezető egyeteme, a Massachussetts Institute of Technology (MIT) - közölte a GE Healthcare.
A napokban született megállapodás révén az Egyesült Államokban hét éve sikerrel működő, PhD hallgatókat célzó MIT Catalyst program 2020-ban indul a GE Healthcare-rel együttműködésben. Közös kutatásról és képzésfejlesztésről kötöttek megállapodást, a partnerség főbb területei a digitális medicina, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a sportorvoslás lesznek - írták a közleményben
- Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.
Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása.
A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az így gyűjtött minta nyomokban emberi DNS-t is tartalmazhat, amely genetikai információt hordozhat a szennyvíztelep környékén élő népességről. Mivel a mintagyűjtési és elemzési protokoll bakteriális DNS-re volt optimalizálva, a véletlenül elcsípett, kis mennyiségű (0,2 százalék) emberi DNS nem alkalmas a teljes genom változatosságának vizsgálatára, ezért az elemzések célpontja a mitokondriális haplocsoportok eloszlása volt.
- A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
Több mint százötven programmal várják az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen (DE) a pénteki Kutatók éjszakáján - hangzott el az esemény hétfői debreceni sajtótájékoztatóján.
Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese elmondta: az egyetem valamennyi campusán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hajdúböszörményben is lesznek programok. Az ismeretterjesztő előadások mellett a kínálat nagy részét úgy állították össze, hogy a látogatók aktív közreműködés közben jussanak információhoz az egyes tudományterületekről. Kiemelte: a Kutatók éjszakáján igyekeznek majd "lerántani a leplet" a táplálkozással kapcsolatos tévhitekről. Hangsúlyos szerepet kap a Föld klímája, az éghajlatváltozás, és látványos kémiai kísérletekben is részt vehetnek az érdeklődők.A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja.
A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.
A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.