Tudomány

- Az asztma okait célzó új kezelést fejlesztenek ausztrál kutatók. Az új módszer nem a tüneteket, hanem az azok mögött rejlő okokat kezeli.

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben.Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé.

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat - írja a BBC News.

- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

A tudományos közlemény egy innovatív eljárás, az úgynevezett deep-learning (mélytanuló) rendszer alkalmazását mutatja be a mammográfiai diagnosztikában.

Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával. Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.

- Az Európai Bizottság az olasz Mauro Ferrarit nevezte ki az Európai Kutatási Tanács következő elnökének, 2020. január 1-jétől. Ferrari Jean-Pierre Bourguignont váltja az elnök székben - közölte az uniós bizottság kedden. Ferrari tudományos pályafutása során főként amerikai egyetemeken, egyebek mellett a matematika, a műszaki tudományok, az orvostudomány és a biológia területén dolgozott, és segítette a nanomedicina-kutatások elindítását.

Megbízatása 4 évre szól, amely egyszer megújítható.

- Egy feltehetően a 6. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a "brit válasz Tutamhamon sírjára" - írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News.

- Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot - mondta el Lovász László elnök hétfőn Budapesten. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont azt mondta, hogy továbbra is az akadémián kívül képzelik el az intézethálózat működését.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.

A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének - jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.

"A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk" - fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.

Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását - hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy "ez most a mi legnagyobb felelősségünk".

Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak. Idős páciensek millióit diagnosztizálhatták korábban tévesen, akár egyharmaduk is a demencia egy másik formájában szenvedhet - írta a BBC hírportálja.

A most azonosított kór (LATE, limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy) leginkább a 80 év felettieket sújtja. Ebben a korcsoportban öt ember közül egy szenved a betegségtől a tudósok szerint, akik több ezer elhunyt mintáit elemezve ismerték fel az új kórt.

Időnként csak a halál után lehet a demencia jeleit az agyban megfigyelni, nincs olyan teszt, amelyik kimutatná.

A LATE-re a TDP-43 nevű fehérjék agyi felhalmozódása jellemző, az Alzheimer-kórra két másik fehérje, az amiloid és a tau lerakódásai.

A tudósok régóta nagy erőkkel keresik a gyógymódot, a betegség sok oka és típusa miatt eddig eredménytelen volt a munka, az elbutulásra jelenleg sincs hatásos kezelés.

- A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít - mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa az M1 aktuális csatornán.

A Cnes, a francia űrkutatási ügynökség kedden közölte, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) április 6-án. Ez az első marsrengés, amelyet ez a műszer jelzett.

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért - mondta Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák.

- Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.

"A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni" - magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. Mint hangsúlyozta, a kezelés okozta javulás "a legvadabb álmaikat is felülmúlta".

Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID).

New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.

Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.

- A bálna négylábú őse mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint. A kutatók Peru partjain fedezték fel az őslény jó állapotban megmaradt csontjait: a keskeny fejű, erős farkú őslény olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke.

Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel - írta a BBC hírportálja. Az égből záporozó kőtörmeléket találták meg azokban a hal- és fafosszíliákban, melyek feltárásáról az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) aktuális számában közöltek tanulmányt a Kansasi Egyetem kutatói.

Hétfőtől folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki.

- A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség "része a Földön zajló hatodik tömeges kihalásnak" - állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben az ez irányú feljegyzések kezdete óta .

Békák, varangyok és szalamandrák tömegeinek pusztulását okozta az elmúlt ötven évben a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba miatt kialakult kitridiomikózis - írja a BBC hírportálja.

A fertőző betegség ma már a világ több mint hatvan országában jelen van, a legsúlyosabban Ausztrália, Közép-Amerika és Dél-Amerika területét sújtja.