A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.
- Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált új tanulmányból, amely szerint az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.
Az egészség megőrzésében a táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe, mint ahogy a táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásában is - hangzott el az első országos táplálkozástudományi konferencián Debrecenben.
Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem (DE) táplálkozástudományi intézetének professzora nyitó előadásában utált rá, hogy jelenleg Európa-szerte a férfiak 70, a nők 60 százaléka elhízott, és folyamatosan növekszik az úgynevezett civilizációs betegségek - cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések - aránya.
- Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
- Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.
- A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata - állapították meg kínai kutatók.
Őssejt-besültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust - írta a BBC hírportálja. A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését.
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél - derült ki egy új kutatásból.
- A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az újonnan azonosított égitest 140-szer távolabb van a Naptól, mint a Föld, és ha felfedezését hivatalosan megerősítik, ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma - adta hírül a The Guardian című brit napilap.
Az eddig legtávolabbi ismert objektum, egy törpebolygó, amely a Földnél 120-szor távolabb van a Naptól, és amelynek a Farout (Távoli messzeség) nevet adták az után, hogy ugyanez a csillagászcsoport múlt év novemberében észlelte.
A most felfedezett legtávolabbi objektum az amerikai csillagászoktól a FarFarout - Nagyon távoli messzeség - becenevet kapta. Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet csillagásza bukkant rá, amikor csoportjával a kilencedik bolygó után kutatva csillagászati adatokat elemzett.
Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt - számolt be róla a BBC News.
- Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.
Azt vizsgálták, vajon az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogy befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa - írta a ScienceDaily.com.
A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és kutatócsoportja azért választotta az OXTR-t, mert ez a gén szabályozza az oxitocin, a szeretet és a kötődés érzésében alapvető szerepet játszó hormon kibocsátását. Az oxitocin fontos a társas kapcsolatok kialakításában és egy sor más társas viselkedésben.
A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.
- Az embereknél alkalmazott elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek "vérszomját" amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek, például a zikaláz elleni harcban.
Szederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, mely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.
Sikeresen lezajlott a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek plasztikai sebészeti műtéte Budapesten - közölte a Semmelweis Egyetem (SE) szerdán.
A két és féléves Rabia és Rukia sikeresen átesett a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum beültetésén Pataki Gergely plasztikai sebész, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója vezetésével. Az operációra január 25-én, a Semmelweis Egyetemen, az egyetem munkatársainak közreműködésével került sor, az ikrek jól vannak és már elhagyhatták a klinikát.
A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten - írta a BBC hírportálja. Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.
- Egyre kékebb lehet a "kék bolygó": a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz - írta a BBC hírportálja.
A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik.