Tudomány

A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból - adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.

Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt bolygó észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait.

Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Az új törpebolygó hivatalos neve 2015 TG387. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak

- A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.

Frances Arnold az enzimek irányított evolúciójáért részesül az elismerésben. Az amerikai kutatónak 1993-ban sikerült először irányított evolúcióval létrehoznia enzimeket, kémiai folyamatokat katalizáló fehérjéket. Azóta tovább finomította módszereit, amelyeket manapság már rutinszerűen használnak új katalizátorok létrehozására.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn mutatta be az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj nyerteseit, kedden pedig a fizikai kategória kitüntetetteit ismerhettük meg.

A 2018-as fizikai Nobel-díjat Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland nyerték el- számol be a Nobel-díj hivatalos Twitter-oldala. A szakértők a lézerfizikában értek el jelentős áttöréseket.

Ashkin az optikai csipeszek létrehozásáért, illetve azok biológiai rendszerekben történő alkalmazásáért kapta meg az elismerést. Az optikai csipesz különlegessége, hogy lézerujjaival képes megragadni az apró részecskéket, például az atomokat. Az eszközzel a kutatók képesek sérülések okozása nélkül is megvizsgálni az élő sejteket.

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben.

Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

Indonézia földtani értelemben a világ legaktívabb térségében fekszik, ahol nagy a tektonikai lemezek mozgása, évente 3-4 centimétert csúsznak el egymáshoz képest - mondta Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Tóth László közölte, a mostani földmozgás környékén általában 5-6 évente előfordul 6,5-nél nagyobb erősségű földrengés.

A szeizmológus közölte: a földrengéseket nem tudják előre jelezni.

- Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban - hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek - ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból.

Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős.

- Idén először két napon át tart a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyen több mint 2600 program várja az érdeklődőket országszerte több mint kétszáz helyszínen pénteken és szombaton - hangzott el az esemény keddi sajtótájékoztatóján.

Az eddigi jelentkezések alapján 57 magyarországi település 260 helyszínén több mint 2650 különféle program várja az érdeklődőket az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén - összegezte Kardon Béla, a hazai programsorozatot koordinátora, az RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatója. A rendezvény alkalmából kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok tárják ki kapuikat, és látják vendégül az érdeklődőket.

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről azon az egyeztetésen, amelyet szeptember 12-én folytatott az MTA szakértői munkacsoportja a tárca szakértőivel - közölte az Akadémia vasárnap.

A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit.

- A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.

Ugrásszerű eredményeket értek el az orvosok a limfóma kezelésében a személyre szabott gyógykezelések miatt - közölte a Magyar Rákellenes Liga elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában .Rozványi Balázs azt mondta, a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit megtámadó daganatot kemoterápiával és radiológiával, valamint célzott immunterápiával kiegészített őssejtátültetéssel gyógyítják.

A gyógyítása nehéz, mert sok altípusa van, és mindet máshogy kell kezelni, de ma már 80-90 százalékos eredményeket mutatnak a kezelések - tudatta

A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.

A nagy hadronütköztető (LHC=Large Hadron Collider) a svájci-francia határon, átlagosan 100 méterrel a felszín alatt helyezkedik el.

Az LHC alagútja két különálló gyorsítócsövet tartalmaz, mindkettoben a hadron egy típusa, egy-egy protonnyaláb kering (csaknem fénysebességgel) egymással ellentétes irányban, hogy az alagút négy pontján óriási energiával összeütközzön.

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának "alig van hatása a szervezetre" - állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket - írta a BBC hírportálja.

- A nőknek sokkal több kulcsfontosságú tápanyagra lehet szükségük az érzelmi jólétük fenntartásához, mint a férfiaknak - derült ki a New York-i Állami Egyetem kutatóinak új tanulmányából.

Állatok vándorlását figyelő berendezéseket telepített szerdai űrsétáján a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz kozmonautája.

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev az Icarusnak elnevezett német-orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat.

- A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak - olvasható az MTA szerdai közleményében.

A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Rendkívül ritka terhesség után születtek ikrei egy brit nőnek. Jennifer Ashwoodnak gyakorlatilag két méhe van, a gyerekek külön-külön fejlődtek bennük. Orvosok szerint egy ilyen várandósság ötszázmillióból egyszer fordul elő.