Tudomány

Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodása súlyosságának megállapításához használható, új - biomarkerek vizsgálatán alapuló - diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek.Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, 22 intézmény - köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai - által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne.

Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.

A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok.

A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket - adta hírül a Siberian Times című orosz napilap honlapja.

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

Elvesztik a szaglásukat a halak az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával - mutatták ki tanulmányukban brit kutatók.

Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

Egy génmutáció "kikapcsolásával" sikerült visszafordítaniuk az öregedéssel összefüggő bőrráncosodást és szőrhullást egereknél a birminghami Alabamai Egyetem (UAB) kutatóinak.

Keshav Singh és kollégái egy antibiotikumot adtak be az állatoknak. Az antibiotikum génmutációt indított be, ami pedig mitokondriális diszfunkcióhoz - a mitokondriumok a sejt energiatermelő és -átalakító szervecskéi - vezetett - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

- A fényvédő krémek rendszeres használata gyermek- és felnőttkorban 40 százalékkal csökkentette a bőrrák egy gyakori, agresszív formájának, a melanomának a kialakulását a 18-40 éves kor közötti ausztrálok körében, azon kortársaikhoz képest, akik csak elvétve védekeztek a napsugárzás káros hatásai ellen - derült ki a Sydney-i Egyetem tanulmányából.

A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki ausztrál kutatók, akik szerint "a világon az első" ilyen teszt nagyon sok életet megmenthet. Az Edith Cowan Egyetem tudósai elmondták: az új teszt segíthet az orvosoknak a bőrrák korai felismerésében, még abban a fázisban, amikor nem terjedt szét a páciens testében.

- Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett - számolt be róla a BBC hírportálja.

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át - mondta el Lovász László, a tudós testület elnöke az MTI-nek.

Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, "az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett".

Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező források.

- Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon

Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a mezőgazdasági termelésre a Kelet-Ázsiából érkező korai földművesek közreműködése nélkül.

Új, az eddigieknél hatékonyabb, HIV-vírus elleni oltóanyagot teszteltek sikerrel - írta a BBC hírportálja. A vírus több törzse elleni védelem kialakítására fejlesztett szer 393 emberben sikerrel váltotta ki a védekező rendszer reakcióját - olvasható a Lancet orvosi hetilap aktuális számában közölt tanulmányban.

További tesztek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, a szer megóvja-e az embereket a HIV-fertőzéstől.

Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.A drámai erejű ütközést felfedező nemzetközi csillagászcsoport szerint az eddig ismeretlen törpegalaxis, amelyet Sausage-nak (kolbász) neveztek el, nem élte túl a karambolt, gyorsan szétesett, romjai mai is itt vannak körülöttünk - írták a tanulmányokban.

A kutatások a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, a The Astrophysical Journal Letters és az arXiv.org című szaklapok aktuális számában jelentek meg.

Több kutatást vezetett GyuChul Myeong, a Cambridge-i Egyetem végzős hallgatója, munkatársaival az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia műholdjának adatait használta.

A Gaia galaxisunk csillagait térképezi fel, rögzíti, ahogy a Tejútrendszerben mozognak. Adatainak köszönhetően a csillagászok példátlan pontossággal ismerték meg égi szomszédaink pozícióját és pályáját.

Amerikai kutatók egérkísérletekben azonosítottak egy olyan vírust, amely nem gyengíti, hanem erősíti az immunrendszert.

"Immunrendszerünk fiatal korunkban van a csúcson, de bizonyos kor után hanyatlik és egyre nehezebbé válik a szervezetünk számára az, hogy legyőzze az új fertőzéseket" - írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az Arizonai Egyetem öregedéskutató központjának szakemberei idős emberek immunrendszere megfiatalításának módozatait keresve cytomegalovírussal (CMV) fertőztek meg egereket.

- Az ősi galaxisok magjában lévő fekete lyukak elfojtják a csillagok keletkezését - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik Lendület kutatócsoportjának vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján.

A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets) neveztek el - írja közleményében az egyetem.

Mesterséges petefészek fejlesztése felé tettek nagy lépést dán tudósok - írta a BBC hírportálja. Az eljárás a termékenység megőrzésének hatékonyabb módszereihez vezethet és azokon a nőkön segíthet, akik - többek között kemoterápia miatt - elveszítik a fogamzóképességüket.

A dán kutatók szöveteket emeltek ki a petefészekből és módosították őket, hogy később, amikor a nő gyereket szeretne, vissza lehessen ültetni.

A rák ellen használt kemoterápia vagy sugárterápia gyakran károsítja a petefészket és okoz meddőséget.

- Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora.

Pár hónappal a fellövési dátum legutóbbi módosítása után az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ismét megváltoztatta a James Webb űrtávcső (JWST) indításának időpontját, amely a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz - számolt be róla a BBC hírportálja.

A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben - állapították meg az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban.

Az amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján.Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a hőmérsékletet az antarktiszi télben, július-augusztusban mérték éjszaka.

A hideg, sűrű és leszálló levegő napokra megülhet ezekben a kicsiny völgyekben és teknőkben, ami azt jelenti, hogy azok felszíne az eddig mértnél még tovább hűlhet.

"Ebben a térségben vannak olyan időszakok, amikor igen száraz a levegő, ami lehetővé teszi, hogy a jégfelszín hője könnyebben kisugárzódjon a világűrbe" - idézte Ted Scambost, az NSIDC vezetőkutatóját, a tanulmány vezetőszerzőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét. Hagyományos anyag, vagy barionok alkotják az összes létező objektumot a csillagoktól a fekete lyukak magjáig. Mostanáig azonban az asztrofizikusok csak kétharmadát tudták felderíteni annak az anyagnak, amely az elméleti kutatók szerint az ősrobbanás során létrejött