Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre.
Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja - számolt be róla a BBC hírportálja.
A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A "szerkesztett" embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális.
A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak - közölte hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia.
- A klinikai gyógyszervizsgálatok biztonságának növelése érdekében országosan egyedülálló kezdeményezést indít a Debreceni Egyetem (DE) Szakemberek betegeink biztonságáért (Szebb) címmel - jelentette be az egyetem rektora szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.
A préripockok megvigasztalják egymást a bajban, mint a csimpánzok vagy az emberek. Kutatók első ízben figyelték meg rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagyis préripocok empátián alapuló, vigasztaló választ ad, amikor társaik stresszt élnek át.
A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. "Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzoráról, Nagy Erzsébetről neveztek el holland kutatók egy újonnan izolált baktérium fajt.
A közelmúltban újabb anaerob, oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak holland kutatók. A különböző kórképekből azonosított, eddig ismeretlen fajt Nagy Erzsébet szegedi mikrobiológus után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el a kutatónő munkájának elismeréseként.
- Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek: a projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel.
- Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.
Barry Simon amerikai kutató az ortogonális polinomokról írt nagyhatású monográfiájáért szerdán veheti át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díját - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Két hatalmas, forró gázhullámot fedeztek fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) csillagászai a Chandra űrteleszkóp képein, a két gáztömeget egy közeli galaxis szívében lévő fekete lyuk lökte ki.
Úgy tűnik, a két óriási gáznyaláb hűvösebb hidrogéngázt sodor maga előtt.
A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés. A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal kedden közölte a honlapján, ha a 2009-óta fejlesztett új technológiák beszivárognak a légiközlekedésbe, akkor a modelljeik szerint 225 milliárd dollár megtakarítást eredményezhetnek az üzemelési költségekben 2025 és 2050 között.
Óriási testméretei miatt nem tudott alkalmazkodni a környezet változásához, ezért halt ki 100 ezer éve a Gigantopithecus nevű, King Konghoz hasonló majom, amely családjának a valaha élt legnagyobb testű faja lehetett - állapították meg német tudósok.
Megkezdődött a Richter saját fejlesztésű bioszimiláris készítményének európai törzskönyvezési eljárása, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befogadta a gyógyszeripari vállalat kérelmét - jelentette be a Richter hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának jelentős emelését célzó kutatás fejeződött be december közepén a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).
A projektben részt vevő kutatócsoportok olyan molekuláris biomarkerek azonosítását végezték el, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelzik a sikeres terhesség kialakulásának valószínűségét.
Chilei kutatók felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét, amely adataik szerint 3500 évet ölel fel.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az eső. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével - tudósított a BBC News.
- Nagyrészt környezeti tényezők számlájára írható a rák, nem csupán szerencse kérdése egy új kutatás szerint, mely a Nature brit tudományos lapban jelent meg.
Egy idei kutatás eredményei azt mutatták, hogy a rákos daganatok kétharmada nem vezethető vissza környezeti és életmódbeli tényezőkre, például a dohányzásra, a megállapítást sokan vitatták - tudósított a BBC News.
A világűrben keringő láthatatlan sötét anyagok kutatását célzó műholdat bocsátottak fel Kínában csütörtökön. Küldetésének helyszínére, a napszinkron pályára 500 kilométeres magasságban áll rá - közölte az állami média.
Az 1,9 tonnás, "íróasztal-méretű" műhold fellövését a Hosszú Menetelés 2-D rakétával hajtották végre. A kutatás gazdája a Kínai Tudományos Akadémia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.Mintegy kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után indult el a németországi Greifswaldban a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X.