Tudomány

Eredmények megjelenítése 1101-től 1120-ig 1673 találatból.

A hangyák szexuális élete gyakran a levegőben zajlik

Tudomány - 2013-06-30

A hangyák szexuális élete többnyire a levegőben, csoportosan zajlik, jóllehet az emberek tudatában az apró teremtmények nem úgy élnek, mint repülő rovarok.

  A LiveScience.com tudományos hírportál cikke szerint a hangyatársadalom több kasztra oszlik. A dolgozók és a katonák szárnynélküli, elsatnyult nőstények, küldetésük a kolónia ellátása és védelme.

Az agyhullámok mintái felfedhetik az emberek múltját

Tudomány - 2013-06-27

Az emberi agy legalább huszonnégy órán át magán viseli a megelőzőleg átélt események lenyomatát - derítették ki tudósok, akik az eredmények alapján úgy vélik, hogy egy napon képesek lesznek arra is, hogy az agyhullámok vizsgálatával feltárják az érintett személy teljes múltját.

Egy csepp vérből klónoztak egeret japán tudósok

Tudomány - 2013-06-27

Egyetlen csepp vérből klónoztak egeret japán tudósok - jelentette csütörtökön az NHK japán televízió. A RIKEN kutatóintézet tudósai egy donoregér farkából kinyert fehérvérsejtekből hoztak létre mesterségesen egy egeret. Az így klónozott állat átlagos életkort élt meg, és utódokat is nemzett.

A mesterséges hasnyálmirigy lehet a cukorbetegek megmentője

Tudomány - 2013-06-25

Nagy lépést tett a mesterséges hasnyálmirigy felé egy amerikai orvoscsoport, amelynek intelligens inzulinadagolója megakadályozza a cukorbetegek váratlan éjszakai rosszullétét.

  A mesterséges hasnyálmirigynek nevezett műszer inzulinpumpáját úgy lehet programozni, hogy automatikusan elzáródjon, amikor a vércukor szintje túl alacsonyra süllyed.

Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban

Tudomány - 2013-06-24

A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a kvantuminformáció tárolási ideje azoknak a nemzetközi összefogással megvalósult kutatásoknak az eredményeként, amelyekben kutatócsoportjával az Akadémia Lendület kiválósági programjának egyik kutatója, Gali Ádám fizikus, az MTA doktora is részt vesz. A kvantummemória használatában előrelépést jelentő eredményeikről a tudósok – közöttük Gali Ádám és kutatócsoportjának egyik tagja, Bodrog Zoltán posztdoktor – a rangos Nature Nanotechnology folyóiratban megjelent közleményben számoltak be.

Sikerült törölni egerek agyából rossz emlékeiket

Tudomány - 2013-06-17

- Izraeli kutatók kitörölték egerek agyából traumatikus emlékeiket optogenetikai eszközökkel, amelyek fény segítségével teszik lehetővé agysejtek működtetését vagy kikapcsolását - írta az izraeli Háárec című lap hétfőn.

Az élet keletkezéséhez kapcsolható kémiai elemet találtak egy marsi meteoritban

Tudomány - 2013-06-14

Nagy mennyiségű bórt találtak amerikai kutatók egy marsi meteoritban: a felfedezés azért izgalmas, mert a kémiai elem oxidált formája, a borát kulcsfontosságú szerepet játszhatott az összes élő sejtben megtalálható polimer óriásmolekula, az élet egyik építőkövének tekintett ribonukleinsav (RNS) létrejöttében.

A gyermekrák-túlélők többsége felnőttként krónikus beteg lesz

Tudomány - 2013-06-13

A gyermekkori rák szinte összes túlélőjénél legalább egy krónikus betegség kialakul, mire középkorú lesz - mutatta ki egy új amerikai tanulmány.

  Hallászavarok, szívbillentyű-rendellenességek, tüdőproblémák, memóriagondok, újabb daganat, azaz krónikus egészségügyi problémák lépnek fel a vizsgálatban részt vevő gyermekrák-túlélők 95 százalékánál, mire elérik a 45 éves kort.

Üstökösök teremthették meg az élet építőköveit a Földön egy új tanulmány szerint

Tudomány - 2013-06-07

A Földnek ütköző üstökösök teremthették meg az élet építőköveit a bolygón azzal, hogy becsapódáskor olyan, az élet kialakulásához szükséges szerves vegyületeket hoztak létre, mint a fehérjék alkotóelemei, vagy a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) óriásmolekulák bázispárjai - állítják amerikai és kanadai kutatók legfrissebb tanulmányukban.

A személyiség kifejlődése nem genetikai örökség

Tudomány - 2013-06-06

A személyiség kifejlődését nem a genetikai örökség határozza meg, a viselkedési sajátosságokat inkább külső tényezők, elsősorban a neveltetés formálja - állapították meg brit és német tudósok, akik zebrapintyeken figyelték meg a folyamatot.

Nusser Zoltán: Az agyműködés megértéséhez szeretnék hozzájárulni

Tudomány - 2013-05-31

Az agyműködés minél jobb megértéséhez szeretnék kutatásaimmal hozzájárulni - fogalmazta meg céljait Nusser Zoltán neurobiológus, az MTA rendes tagja, aki a napokban vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János Alkotói Díjat.

C-vitaminnal elpusztították a gyógyszerrezisztens tbc-t

Tudomány - 2013-05-22

Amerikai tudósoknak sikerült laboratóriumi körülmények között elpusztítani a gyógyszerrezisztens tuberkulózist okozó baktériumot. Felfedezésük elvezethet a súlyos betegség kezelésének új formájához.  A Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi Iskolájának szakemberei a Nature Communications című tudományos folyóiratban tették közzé tanulmányukat kutatásaikról.

Joghurt anyatejből

Tudomány - 2013-05-15

Ötezer eurós innovációs utalvánnyal díjazta 2013. május 15-én a zsűri a Debreceni Egyetemen azt az innovatív ötletet, amely új megoldást jelent a csecsemőkori táplálkozás területén.

A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda idén tavasszal pályázatot írt ki innovatív ötletek megvalósításának elősegítésére a Central Europe Programme által támogatott FORT projekt támogatásával.

Gombahálózaton "beszélgetnek" a növények

Tudomány - 2013-05-15

Földalatti gombahálózaton értekeznek egymással a növények: képesek figyelmeztető jeleket küldeni a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről - fedezték fel brit kutatók.

   Az Aberdeeni Egyetem, a James Hutton Intézet és a Rothamstedi Kutatóközpont tudósainak meglátása szerint a növények olyan közönséges gombafajta közvetítésével "beszélgetnek", mint a Mycorrhiza.

Napkitöréseket észleltek az utóbbi két napban

Tudomány - 2013-05-14

Erős napkitöréseket észlelt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Napdimanikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) az elmúlt két napban, a legutóbbit közép-európai idő szerint kedd hajnalban.

 Az első, X1.7-es fokozatú kitörést hétfő hajnali 4 óra 17 perckor produkálta a központi csillag. Aznap este, 18 óra 5 perckor egy még erősebb, X2.8-as kitörést rögzítettek a NASA szakemberei, a keddi már X3.2-es fokozatú volt.

"Szuperbúzát" nemesítettek brit tudósok

Tudomány - 2013-05-13

- Olyan búzát nemesítettek brit tudósok, amelynek állításuk szerint 30 százalékkal magasabb lehet a terméshozama, mint a jelenlegi búzafajtáké.

   A cambridge-i központú Országos Mezőgazdasági Botanikus Intézet a búza egy 10 ezer éves "vad" ősét párosította egy jelenkori búzafajtával. Az eljárás nem igényelt genetikai módosítást. A kutatók szerint a hibrid jobban dacol betegségekkel és könnyebben tűri az aszályt.

Az MTA levelező tagja lett: E. Kövér Katalin

Tudomány - 2013-05-07
E. Kövér Katalin vegyész a Debreceni Egyetem professzora, a mágneses magrezonancia-spektroszkópiai (NMR) szerkezetkutatás egyik legeredményesebb, nemzetközileg elismert, kiemelkedő szaktekintélye. Fő kutatási területe az NMR spektroszkópia metodikai fejlesztése és az általa kidolgozott új mérési módszerek alkalmazása a kémiai szerkezetkutatásban.

Az MTA új rendes tagja: Lovas Rezső György

Tudomány - 2013-05-07

Az MTA Atommagkutató Intézet kutatóprofesszora. Fő kutatási területe az elméleti magfizika. Tudományos munkássága középpontjában az atommagok nukleoncsomókba rendeződésének értelmezése áll. Az MTA levelező tagjává 2004-ben választott fizikus eredményeit magfizikus körökben világszerte elismerik.

Az MTA új rendes tagja:Trócsányi Zoltán

Tudomány - 2013-05-07

A Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára. A részecskefizikus 2007 óta az MTA levelező tagja. Az elmúlt hat évben folytatta a második kvantum-színdinamikai sugárzási korrekciók számítását célzó általános elmélet kidolgozását.

Az MTA új rendes tagja: Nagy László

Tudomány - 2013-05-07

A  Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének egyetemi tanára. A 47 éves professzor az MTA Lendület programjának támogatásával tavaly alakított önálló kutatócsoportot. Legfőbb célja a különböző betegségek lefolyásának sejtszintű feltárása és lehetséges gyógymódjuk megtalálása.