Archívum

Belefáradva a hazai politikai közbeszéd stigmatizáló és leegyszerűsítő sémáiba, azt javaslom, hogy a hazai ellenzék sikertelensége mögött a szokásos bűnbakképzés helyett tágabb összefüggéseket keressünk. Legutóbb az amerikai elnökválasztás eredménye irányította rá a figyelmet arra, hogy a választók demokrácia iránti elkötelezettsége súlyos deficitet mutat az egész világon, ott is, ahol évszázados demokráciák működnek. Szaporodnak és erősödnek azok a politikai irányzatok, táborok, pártok, amelyek a demokratikus intézmények megkérdőjelezésében, relativizálásában érdekeltek. Mindez egyrészt jelzi, hogy a politikai szereplők közt megszűnt a konszenzus a demokratikus keretek meghatározásában és megőrzésük fontosságában, másrészt rávilágít arra, hogy a liberális demokráciákat érő antidemokratikus kihívásokkal szemben a jogállami intézmények szokásos működtetése már hatástalannak bizonyul. A védekezés eszköztelensége vezetett a magyar orbánizmushoz, a brexit megszavazásához a briteknél, az amerikai trumpizmushoz, a nacionalizmus és a radikalizálódó szélsőjobb reneszánszához mindenütt.

Varga Ferenc: Megszűnt a kemoterápiás kezelés a szentesi kórházban

Három hónappal azután, hogy tüntetést szervezett a szentesi Dr. Bugyi István Kórház leépítése ellen, Varga Ferenc, a Demokratikus Koalíció politikusa szombaton újabb aggasztó fejleményekről számolt be a Facebookra feltöltött videójában.

Tavaly a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete népszavazást kezdeményezett a Nemzeti Választási Bizottságnál annak érdekében, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap.

Az NVB helyt adott a kezdeményezésnek, amit az utolsó pillanatban egy "magánszemély" megtámadott a Kúrián. Ez várható volt, hiszen a magát kereszténynek valló kormány kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az emberek december 24-én pihenhessenek és a családjuk körében tölthessék szenteste napját. A Kúria sajnos nem hozott meglepő döntést, és megtagadták a népszavazás kiírását.

Két alvilági klán több mint 25 tagja támadt egymásra szombat este a romániai Urziceni városában, közülük öten kórházba kerültek, ketten életüket vesztették, a Ialomita megyében indított bűnvádi eljárást átvette a bukaresti táblabíróság melletti ügyészség - közölte vasárnap az Agerpres.

Az izraeli hadsereg (IDF) a tűzszüneti és túszalku-megállapodás alapján vasárnap kivonult a Gázai övezet közepén fekvő Necarim-tengelyről - jelentette a katonai szóvivő.

Stratégiai jellegű, és a Három Tenger Kezdeményezés szempontjából is fontos a balti elektromos rendszer átkapcsolása az európai uniósra - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnapi varsói sajtóértekezletén.

Újabb masszív dróntámadást indított Oroszország az ukrán főváros, Kijev és környéke ellen vasárnapra virrad éjjel - közölte a megyei kormányzói hivatal, kiemelve, hogy a drónokat a légvédelem a levegőben megsemmisítette.

Donald Trump amerikai elnök pénteken megvonta elődje, Joe Biden nemzetbiztonsági jogosultságát, és egyben leállította, hogy az előző elnök hozzájusson a napi hírszerzési összefoglalókhoz.

Az elnök döntését közösségi oldalán jelentette be, amit részben azzal indokolt, hogy semmi szükség arra, hogy Joe Biden hozzáférjen minősített kormányzati információkhoz. Hozzátette, hogy döntése azonnali hatállyal érvénybe lépett.

Több mint 13 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), miután egy olyan fesztiválon ellenőrzött húsz céget, amelyen csak elektronikusan lehetett fizetni. Az ellenőrzésre kiválasztott vállalkozások összességében csaknem kétezerszer nem adott nyugtát - közölte a NAV vasárnap.

A tájékoztatás szerint a fesztiválon ellenőrző revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át. A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem - közölték.

A próbavásárlás után megvizsgálva a pénztárgép adatait kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát "felejtett el" kiállítani.

A jövő hét első napjaiban még többfelé lehet akár többórás napsütés is, de éjszakánként kemény fagyokra kell készülni és napközben is jellemzően 4-9 Celsius-fok között alakul a csúcshőmérséklet.

Szerdától azonban egyre több lesz a felhő és megnő a csapadék esélye is, a hét végére pedig enyhülnek az éjszakai fagyok - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.

Hétfőn a Dunántúl nagyobb részén erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt derült vagy gyengén fátyolfelhős, napos idő várható. Csapadék általában nem lesz, de délnyugaton jelentéktelen szitálás előfordulhat. A délkeleti szél gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul.

Kedden döntően derült, napos, száraz idő várható, de a nyugati, délnyugati megyékben több lehet a felhő és arrafelé kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. A délkeleti szél néhol megélénkül. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 9 és mínusz 3 fok között alakul, de a hidegre hajlamos, derült helyeken ennél alacsonyabb, míg a borult tájakon ennél magasabb értékek is lehetnek. A legmagasabb hőmérséklet 4-9 fok között valószínű.

Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amint érthetővé válik, miként ér véget a háború Ukrajna számára - ezt maga az ukrán elnök mondta csütörtökön Kijevben újságíróknak.

Donald Trump jövő heti találkozót helyezett kilátásba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - az amerikai elnök erről pénteken beszélt újságírói kérdésre.

Donald Trump fehér házi dolgozószobájában a japán miniszterelnökkel tartott kétoldalú megbeszélést megelőzően tért ki az ukrajnai helyzetre és úgy fogalmazott, "valószínűleg találkozom Zelenszkij elnökkel a jövő héten, és valószínűleg beszélek majd Putyin elnökkel. Azt szeretném, hogy véget érjen az a háború".

Utalt arra, hogy a találkozó Volodimir Zelenszkijjel Washingtonban történhet meg.

Nem erősítette meg és nem is cáfolta a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök közötti telefonbeszélgetésről szóló bejelentést vasárnap újságíróknak nyilatkozva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A balti országok, Észtország, Lettország és Litvánia leváltak az orosz és a fehérorosz villamosenergia-hálózatokról.

Ezzel egyidejűleg csatlakoztak az európai uniós villamosenergia-rendszerhez, ami lehetővé tette számukra, hogy megszabaduljanak az Oroszországtól való energiafüggőségtől - közölte az Európai Bizottság vasárnap.Az orosz és fehérorosz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítése során fokozatosan bontották le a három balti országot korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat, köztük a Balti-tengerben lefektetett víz alatti kábeleket.

Szombaton lekapcsolták a még megmaradt távvezetékeket is. A balti villamosenergia-rendszer a LitPol Link nevű lengyel-litván csatlakozáson keresztül állt át az európai elektromos hálózatra (CESA).Az átállás 1,6 milliárd euróba került, amit zömében az EU finanszírozott.

A brüsszeli közlemény szerint a három balti ország villamosenergia-hálózata sikeresen integrálódott az EU belső energiapiacába azáltal, hogy első körben Lengyelországon keresztül csatlakoztak az európai uniós hálózathoz.A balti országok energiarendszereinek szinkronizálása nemcsak az egész unió ellátásbiztonságához járul hozzá, hanem a megújuló energia integrálását is támogatja, ami - mint írták - lehetővé teszi olcsóbb energia biztosítását.

Lövöldözés volt Rotterdamban, valamint Groningenben, egy embert pedig megkéseltek Amszterdamban vasárnap virradóra - tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál vasárnap.

Orbán Viktor felgyűrte az ingujját, majd "kinyitotta mesekönyvét" a Kossuth Rádióban.

Ez "egy erős év lesz" - jelentette ki feltehetően szemrebbenés nélkül a miniszterelnök akkor, amikor újra felpörgött az infláció, brutálisan drága az üzemanyag és az élelmiszer, gyenge a forint, soha nem látott mértékben és módon sarcolják az embereket a bankok, az egészségügyi rendszer és a közbiztonság válságának mélyüléséről pedig naponta jön szembe újabb és újabb lesújtó bizonyíték. Örömteli, hogy miniszterelnök úr a képzeletbeli brüsszeli csatáit szerinte rendre megnyeri, de most már itthon kéne szembenéznie a valósággal.

Az alanyi áfamentesség összeghatára január 1-jétől 18 millió forintra emelkedett, de a vállalkozóknak február 28-ig nyilatkozniuk kell, ha élni akarnak a lehetőséggel.

Orbán Covid videója ide vagy oda, Magyarország 4,6 milliárd forintért vásárol Moderna-vakcinákat!

A kormánynak nem volt elég a Covid ideje alatt magyar adófizetői milliárdokkal kitömni a járvány haszonélvezőit, a vakcinagyártókat, a lélegeztetőgép forgalmazókat, a maszk és teszt kereskedőket, majd a - megszokott túlárazással dolgozó NER közeli - megsemmisítést végző cégeket, most újabb teljesen felesleges összeget költ el.

Feltették pénteken Nicolas Sarkozyre az elektromos nyomkövetőt, amelynek viselésére decemberben ítélte a francia semmítőszék befolyással való üzérkedés és korrupció miatt a volt francia köztársasági elnököt.

Évek óta egyre kevesebb álláshirdetésnél feltétel a diploma, 2023-ban már csak 21,5 százalékban vártak el felsőfokú végzettséget a jelentkezőktől - közölte a profession.hu pénteken az MTI-vel.

A munkaerőközvetítő elemzéséből kiderül, hogy az álláslehetőséget kínáló cégek egyre inkább a jelentkezők személyiségét, motiváltságát, tanulási képességeit, fejlődési hajlandóságát vizsgálják. A gyorsan változó feltételek közepette ezek a legfontosabb tulajdonságok, a készségalapú szemlélet terjedése tehát a munkaerőpiac átalakulásával magyarázható a közlemény szerint. Hozzátették, hogy

bizonyos kompetenciák akár a diploma hiányát is pótolhatják, bár a felsőfokú végzettség azért nem vesztette el a jelentőségét, mert széles látásmódot, fejlett problémamegoldó képességet, tájékozottságot, tanulékonyságot feltételez.