EU

A családegyesítés iránt benyújtott kérelmeket akkor is meg kell vizsgálni, ha egy uniós lakos harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjával szemben beutazási tilalmat rendeltek el - közölte ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden.

A brit üzleti minisztérium vezetője szerint lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után.

Greg Clark a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva alig burkolt figyelmeztetést intézett a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas, az unióval fenntartandó bármiféle szoros vámpartnerség lehetőségét elvető Brexit-táborának képviselőihez is, mondván: a japán Toyota autógyár két nagy-britanniai üzemében 3500-an dolgoznak, és a cég éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen a következő európai gyára. Clark szerint a japán autóipari óriás dönthet úgy is, hogy az új üzemet Nagy-Britannia helyett "a kontinensre" telepíti.

A miniszter hangsúlyozta: a Toyota brit termelőüzemeibe a felhasznált részegységek fele európai beszállítóktól érkezik a nap 24 órájában, éppen az adott termelési folyamatnak megfelelő pillanatban, és ez a termelési modell nem tesz lehetővé még kétórás beszállítói késést sem.

Ugyanerre a brit gazdaságban jelenlévő más nagy autógyártók is felhívták már a kormány figyelmét.

A lengyel szejm honlapján közzétették pénteken a legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslatot, amely figyelembe veszi az Európai Bizottságnak a Lengyelországgal szemben indított jogállamisági eljárásban megfogalmazott újabb ajánlásait, a változások alapján Varsó a 7. cikk szerinti eljárás visszavonását várja Brüsszeltől.

Április közepén a lengyel parlament már elfogadta az említett jogszabály egyes, Brüsszel ajánlásaival megegyező módosításait, ennek megfelelően többek között enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. Ezt a törvénymódosítást csütörtök este jóváhagyta a lengyel államfő is.

Helyes eljárás feltételekhez kötni az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését - mondta az Európai Parlament (EP) elnöke egy német lapinterjúban az Európai Bizottság következő hétéves (2021-2027) költségvetési tervében rögzített jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban.

Antonio Tajani a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban kiemelte, hogy a tagállamok közötti szolidaritás nem lehet mindig nyugat-keleti irányú, hanem fordított irányban is érvényre kell jutnia.

"Vegyük a menekülteket: miért vannak főleg Németországban, Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban? A keleti tagországok sok pénzt kapnak az EU-tól. Cserébe nekik is szolidárisnak kellene lenniük" - mondta az olasz politikus.

Arra a felvetésre, hogy nem úgy tűnik, mintha a keleti tagállamok változtatni akarnának álláspontjukon, a Hajrá Olaszország nevű jobbközép párt politikusa azt mondta, hogy meg kell győzni ezeket a tagországokat arról, hogy "a menekültek nem jelentenek veszélyt".

Hozzátette: kétezer menekült befogadása nem lehet megvalósíthatatlan feladat egy EU-tagország számára.

A tagállamoknak biztonságos jogi környezetet kell létrehozniuk az újságírók számára, az Európai Bizottságnak pedig az uniós költségvetésen belül biztosítani kell a tömegtájékoztatás sokszínűségét és szabadságát megfigyelő központ támogatását - közölték állásfoglalásukban az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön.

Az uniónak fel kell hagynia a szabálysértő kormányok finanszírozásával, itt az ideje megmutatni, hogy az EU sztenderdjeinek lenézéséért fizetni kell - írta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának (ALDE) vezetője a pozsonyi liberális Sme napilap hasábjain csütörtökön megjelentetett véleménycikkében.

Cikkének bevezetőjében a liberális politikus az EU kohéziós politikájának célkitűzéseiről, feladatairól illetve arról ír, hogy a kohéziós alap juttatásainak milyen hozadékai voltak az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok számára. Az unió 2020 és 2027 közötti költségvetése és azon belül a kohéziós alap összegeinek várható szétosztása kapcsán Verhofstadt rámutatott: az Európai Bizottság javaslataival kapcsolatban "kemény" tárgyalásokra van kilátás, azért is, mert az elmúlt években új prioritások kerültek az előtérbe, köztük a határok védelme, a migráció és több közös védelmi projekt is.

Minden bevándorlógyermeket és családot őrizettel nem járó, közösségi szálláshelyeken kell elhelyezni mindaddig, amíg a menekültkérelmüket fel nem dolgozzák - szólítottak állásfoglalásukban az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön.

Az uniós parlament brüsszeli kétnapos plenáris ülésének zárónapján elfogadott állásfoglalás szerint a gyermekeket nem szabad bevándorlási okokból fogva tartani, az Európai Bizottságnak pedig a gyermekek alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében kötelezettségszegési eljárást kell indítania azon tagállamok ellen, ahol a gyermekeket és családjaikat elhúzódó és szisztematikus menekültügyi őrizetben tartják.

Egyes európai országokban 2017-ben elfogadott szabályozások gátolhatják az Európa Tanács (ET) által javasolt korrupcióellenes reformok eredményességét, sőt a tanács korrupcióellenes normáinak megsértését eredményezhetik - közölték az ET korrupcióellenes szakértői csütörtökön kiadott éves jelentésükben.

A strasbourgi székhelyű tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint annak ellenére, hogy általános előrehaladás figyelhető meg a politika képviselőivel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó új nemzeti intézkedések bevezetése terén, gyakorlati megvalósításuk lassabb volt, mint kívánatos lett volna.

Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a költségvetés tervezetének bemutatásakor.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

Egyre kevésbé képesek a magyar hatóságok azonosítani az embercsempészet lehetséges áldozatait az illegális bevándorlók és menedékkérők körében - állapította meg az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA) pénteken nyilvánosságra hozott legújabb jelentésében. Az ET szakértői a Magyarország és Szerbia közötti tranzitzónákban tettek nemrég látogatást. Tapasztalataikról azt írták, hogy az előző jelentésükben Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggályaik tovább növekedtek a magyar hatóságok által alkalmazott további korlátozások és intézkedések miatt.

A tranzitövezetekben nincs jelen "a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé tenné az embercsempészek áldozatainak, hogy előlépjenek és beszéljenek a helyzetükről" - írták a jelentésben. A menedékkérőket továbbá nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és velük szemben alkalmazandó eljárásokról.

Csaknem 250 millió euró (mintegy 78 milliárd forint) összegű finanszírozással segíti az Európai Unió a kohéziós forrásokból a Szajol és Debrecen közötti észak-alföldi vasútvonal fejlesztését - jelentették be csütörtökön Brüsszelben.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az EU által társfinanszírozott projekt egészen pontosan a Püspökladány-Ebes szakasz felújítását érinti.

"Az EU finanszírozást nyújt ahhoz, hogy a páneurópai közlekedési hálózat részeként Magyarország korszerűbb vasúti hálózattal rendelkezzen. Az EU-nak köszönhetően a vonalat igénybe vevő térségbeli lakosok rövidebb menetidőkkel, nagyobb biztonságban és kényelemben utazhatnak" - közölte Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos.

Hozzátette, a projekt a térségben előmozdítja a tiszta közlekedést, a lakosok így a jobb levegőminőség előnyeit is élvezhetik majd.

Az uniós biztosok testülete szerdai ülésén egyetértett azzal, hogy az uniós pénzügyi források folyósítását a jövőben a jogállamiság elveinek betartásához kell kötni - közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa Brüsszelben szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Jourová újságírói kérdésre válaszolva elmondta, biztosok testülete folytatja a kérdés megvitatását, hogy a testület jövő szerdán esedékes ülésén végleges döntést hozhasson.

A Financial Times brit üzleti napilap hétfőn számolt be arról, hogy több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által leginkább sújtott déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban

Az Európai Bizottság (EB) jogszerűen utasította Magyarországot, hogy függessze fel a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszerlánc-felügyeleti díjának alkalmazását addig, míg a hivatalos vizsgálat lezárul - így döntött az Európai Unió Bírósága szerdán.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.

Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel szavazta meg szerdán a témával kapcsolatos véleményét.

Az elfogadott szövegben kiemelték: "a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására", ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.

A jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikeressége is bekerülhet az európai uniós (EU-) támogatások elosztásának tervezett új jogosultsági feltételrendszerébe az Európai Bizottság (EB) szándéka szerint - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap, kiemelve, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan.

Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban - írta a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.

A Financial Times szerint az EU a következő időszakban jóval szélesebb feltételrendszert alkalmazna, amelyben a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson és a környezetvédelmen át a migrációig és az innovációig "minden benne lenne".

Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira.

A Financial Times által látott tervezetben a folyósítási program a "Kohézió és értékek" főcímet viseli, amely a lap szerint egyértelmű jelzés arra, hogy a jövőbeni EU-folyósításokhoz milyen elvárások kapcsolódnak majd.

- "Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar számára, ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül lépne ki jövőre az Európai Unióból - áll a brit parlament illetékes szakbizottságának vasárnap ismertetett átfogó tanulmányában.

Az Európai Unió (EU) reformja nem lehet az "elitek projektje", hanem az emberek javát kell szolgálnia - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt.

Emmanuel Macronnal tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Franciaország után Németországban is elkezdődik az EU jövőjéről szóló társadalmi párbeszéd. A konzultáció május 7-én indul, és valószínűleg lesz olyan eseménye is, amelyen a francia elnökkel együtt vesz részt - mondta a német kancellár.

Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot kedd délután az Európai Bizottság. Macedónia és Albánia előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Európa közös identitása az alapjogok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő liberális demokrácián alapul - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió jövőjéről folytatott vitájában.

Macron a felszólalásában hangsúlyozta, hogy Európát a liberális úton kell tartani. Nem szabad hagyni, hogy az unió más irányt vegyen, meg kell akadályozni a tekintélyelvűség jelentette veszélyt, hiszen ez lebontaná, gyengítené a demokráciát. Azt a demokráciát, amely megvédi az embereket, és garantálja az egyenlőséget - hangoztatta.

Európa demokráciája nem csak a szabadságjogok demokráciája, hanem összes régiójának és lakójának egyenlőségét és teljes elfogadását, valamint a gondolati szabadságot jelenti. Ez sérülékeny, de minden másnál erősebb modell, amelyet meg kell védeni - húzta alá a francia elnök.