Jegyzet

Az Origó szerint egy kétéves ifjú hölgy, egy bizonyos Orbán L. százados leánya repült haza-papájával együtt - Ciprusról, s nem a miniszterelnök 14 éves Flórája volt a honvédség gépének utasa. A kormányzati körökből érkezett utólagos tiltakozáshullám fényes bizonyíték: a kríziskommunikációt még hírből sem ismerik a HM-ben, sem.

Ha a hon védelmére hívatott minisztérium jó hírnevéről, kialakult utaztatási gyakorlatáról van szó, akkor egyszerű a megoldás:

Orbán százados megjelenik egy nyilvános sajtótájékoztatón, a családjával együtt. Titoktartási nyilatkozat aláírását követően Demeter Márta elé leteszik a százados katonakönyvét, személyi anyagát, bizonyítványait. Majd felajánlják a képviselőhölgynek, hogy a honvédség járművén rögvest utazzon el a százados családjának lakhelyére, nézzen körbe, s kérdezze meg a szomszédokat, hogy valóban ott él-e a százados, amikor nincs külszolgálatban.

Jön a BMW: 1000 ember munkát kap, de 23 000 elveszíti a kenyerét.

Ezzel a szenzációsnak szánt címmel indított néhány nappal ezelőtt az agrárszektor.hu címen fellelhető internetes portál. Mielőtt bárki kétségbe esne: orbitális hazugságról, szándékos félremagyarázás sikertelen kísérletéről van szó.

A cikk szerzője szerint:

" Egy 400 hektáros birtok jellemzően egy családhoz tartozik, amit a mai technikai színvonal mellett legfeljebb még néhány külsős alkalmazottal együtt művelnek. Ez bizony nem sok ember a beharangozott 1000 autógyári munkáshoz képest. A kérdést azonban megfordítva is érdemes szemügyre venni: a 400 hektáron megtermelt áru mennyisége 2600 tonna búza. Egész Magyarország étkezési búzaigénye 1,1 millió tonna, vagyis egyetlen ember éves kenyérgabona-szükséglete durván 110 kg-ra tehető. Vagyis 400 hektáron potenciálisan 23 600 ember számára lehet előteremteni a mindennapi kenyeret."

A képen látható két jégsalátát ugyanazon a napon vásároltam. A kicsit a Metró kínálta (34 dekás) 250 forintért, a nagyobbikat az Aldiban vettem, s a 94 dekásért 299 forintot kértek. Az első hazai termék, s a Metró - kormánybarát - üzletpolitikája szerint, ha van valamiből hazai, akkor nem importál. Az ALDI vevőcentrikusabb, s nem kell matematikai zseninek lenni, hogy kiszámoljuk: melyiket érdemes megvenni.

A két jégsaláta jelzi, mennyivel vagyunk lemaradva a világszinvonaltól. Az sem mellékes , hogy a hazai a Jászságból érkezett, a nagyobb meg több ezer kilométer utazott. Amúgy a kicsi hamar sárgul, levelei fonnyadnak.

Ismét a vállakozókkal fizetteti meg a kormány a béremelést. Miközben egyes politikusok sokat beszélnek a béremelés pozitív hatásairól, pusztán arról van szó, hogy valamelyest csökkent az állami elvonás. A minimálbér esetében már nem a 2017 ben beszedett havi 3941 forintot veszi el az állam a nettó béremelésen felül, hanem „csak" 3139 forintot.

A garantált bérminimum alkalmazásánál tavaly a 21 446 forintos nettó fizetésemelésen kívül még 11933 forintot kellett havonta és dolgozónként a jó helyzetben lévő költségvetésbe elutalni, idén az újabb, ezúttal 12 802 forintos kötelezően előírt nettó béremelésen túl még 6459 forintért tartja a markát minden hó 12-én az állam.

A következmények főleg a mikro- és kisvállakozások esetében borítékolhatóak. Vagy sikerül kitermelni a többletköltségeket az árak emelésével, (inflációs hatás) vagy ismét növekszik a feketegazdaság, rosszabb esetben pedig a jön majd a csőd, a végelszámolás, vagy a felszámolás.

Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással.

A tervezett változás ugyan nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait érinti, hatása azonban mégis a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb - hívja fel a figyelmet Bacskó László, a Vállalkozók Fóruma online portál szakértője és a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője.

A szakértő közleményében ismerteti: az alanyi adómentes adózási forma legfontosabb ismérve, hogy az adózó áfamentesen állíthat ki számlát. Míg 2017 előtt 6 millió forintos árbevételig vehették igénybe a vállalkozások az alanyi adómentesség lehetőségét, addig 2017-től már 8 millióig, 2018. január elsejétől pedig 12 millió forintra nőhet az értékhatár, amennyiben a kormány deregulációs indítványának helyt ad az Európai Unió.

Bár a kata árbevételi plafonját 2017-ben 12 millió forintra emelte a törvényhozás, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások részére a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ maradt mértékadó. E felett az összeghatár felett 2017-ben még 27 százalék áfa terheli a szolgáltatási díjat. A tervezett változás bevezetése esetén azonban 2018-tól a kata és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni.

Aktuális helyzetjelentés az uniós és állami támogatással szubvencionált mezőgazdasági földjeinkről.

A 7 lépéses recept a következő.

1. Szerezz minél több földet.

2. Szántsd meg a meredek, terméketlen és belvizes részeit is, hogy minél többet termőföldként tarthasd nyilván.

3. Vesd be jó lazán – hogy olcsó legyen - valamilyen rossz minőségű hulladékmaggal.

4. Vedd fel a földalapú támogatást.

5. Hagyd magára őszig.

6. Miután beérett a parlagfű, forgasd be az egészet a földbe.

A tavalyi 2 százalék után idén 3 százalék körüli lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.

Az import bővülése 2 százalékponttal gyorsabb lesz az exporténál, és a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.

A világgazdaságban a politikai kockázatok - menekültkérdés, orosz külpolitika, Törökország helyzete - mellett a fő bizonytalansági tényező a Trump-gazdaságpolitika és az EU-ból való brit kiválás mikéntje. A nemzetközi piacok jól fogadták az amerikai élénkítési terveket, ugyanakkor a protekcionista ígéretek megvalósítása megakadályozhatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését.

Emellett a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése az EU mint egységes piaci szereplő, s ezen keresztül tagállamai pozícióját is ronthatja. Ez mozgásterének látszólagos növekedése ellenére kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a csökkenő energiaárak és kamatok Magyarország számára kedvező korszaka is várhatóan véget ér

A világ felelős államainak szembe kell nézniük a holokauszt "világmegrázó tragédiájával" - hangoztatta a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Az Élet Menete Alapítvány által rendezett csütörtöki budapesti megemlékezésen.

Takács Szabolcs - utalva arra, hogy a soá áldozatainak tizede, mintegy 600 ezer ember honfitársunk volt - kijelentette: "a magyar kormány határozott álláspontja az, hogy a holokauszt során a magyar nemzet 600 ezer alkalommal halt meg, és hogy minden magyar, aki részt vett a gyilkosságokban vagy kollaborált a gyilkosokkal, a gyilkosság megbocsáthatatlan bűne mellett hazaárulást is elkövetett".

A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) korábbi elnökeként az államtitkár arról beszélt: a holokauszt alapvető előzménye volt az ENSZ és az IHRA létrehozásának, hiszen mindkét szervezet megszületése szorosan összefügg a világ vezetőinek azon felismerésével, hogy kizárólag stabil és intézményesített államközi együttműködéssel lehet megelőzni, hogy a második világháborúhoz hasonló konfliktus vagy a holokauszt megismétlődjön.

Mint mondta, a holokauszt járt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megalkotói fejében, amikor a dokumentum első sorába foglalták, hogy a méltóság minden ember veleszületett joga, hiszen felismerték, hogy minden emberiség elleni bűncselekmény gyökere az emberi lény belső értékének teljes figyelmen kívül hagyásából ered. Auschwitz után a rasszista gyalázkodást és a lealacsonyító nyelvezetet már nem lehetett ugyanúgy nézni, mert mielőtt a holokauszt az élettől fosztotta volna meg áldozatait, először a méltóságukat kezdte ki - fogalmazott Takács Szabolcs.

Kijelentette: a holokauszt az emberiség történetének nem első és nem is utolsó népirtása volt, de precedens nélküli bűntett, "a civilizáció összeomlása volt".

- Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség - emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében.

"Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze" - emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke.

Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a "haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a "populista kormány", a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény.

Korrupcióérzékelési index

2009-ben 46. hely; 2015-ben 50. hely

Ennél Szaúd-Arábia, Botswana, Katar és régiós társaink négyötöde is kevésbé érzi korruptnak kormányát.

Környezetvédelem

E terület iránt ilyen kevés érdeklődést nem mutatott még egy kormány sem. A globális felmelegedés napról-napra súlyosbodó problémájára az Orbán-kormány első válasza az volt, hogy megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot, majd azon kevés konkrét ígéretéből, amit a választások előtt tett ezen a téren – többek közt a zöld bank létrehozása – nem teljesített semmit. Időközben sikerült a „fakivágás kormányának" dicsőségét is megszereznie, mert ilyen sok fát, mint az elmúlt hét évben, talán soha nem vágtak ki – és terveznek kivágni – Budapesten. Továbbá a világ talán egyetlen olyan országa vagyunk, ahol adót vetettek ki a napelemekre, miközben minimum az éves magyar GDP 10%-ának megfelelő hitellel – ha nem többel – adósítjuk el magunkat Paks 2-vel egy huszadik századi technológia kedvéért, ami ráadásul teljesen biztos, hogy soha nem fog megtérülni.

Közben minden zászlólengetés és szabadságharc ellenére a magyar gazdaság külső kitettsége nem csökkent egy jottányit sem. És itt nem elsősorban az államadósság devizában denominált részének a súlya fontos elsősorban, vagy a GDP 200 százalékát meghaladó export-import volumen, hanem az, hogy az exportunk, a hozzáadott értéket hordozó Magyarországon gyártott termékek kevesebb mint fele magyar. Más szóval a hozzáadott érték több mint 50 százalékát a külföldi tulajdonban lévő vállalatok állítják elő Magyarországon, ami egyedülálló az Európai Unióban. Ezek után nem meglepő, hogy az ideérkező vállalkozásfejlesztésre szánt uniós pénzeket – miután kihasította belőlük a saját jelentős szeletét a kormány – majdnem 70%-ban külföldi multik nyerik el.

A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.

Import élelmiszerek aránya

2010-ben 24,5%; 2015-ben 22%

Minél több élelmiszerünket termelik meg helyi, hazai termelők, annál jobb mind környezeti, mind gazdasági szempontból. A Corvinus viszonylag friss kutatása szerint, ha szerény is, de pozitív változás ment végbe ezen a téren.

Nyugdíjak reálértéke

Ezek a második Orbán-kormány időszakában egyelőre ismét nőnek, ami egyrészt köszönhető a tavaly már harmadik éve tartósan alacsony inflációnak, másrészt annak, hogy még a Gyurcsány-kormány idején bevezették a nyugdíjak inflációkövető indexálását, amit a Fidesz időszakában kisebb trükkökkel sokszor túl is teljesítettek.

Gyes

2008-ban bruttó 28 500 Ft volt a gyes összege, míg 2016-ban ugyancsak bruttó 28 500 Ft. Nemzetközi összehasonlításban ez drámaian alacsony.

cheap jerseys nba

Cheap Jerseys

Cheap Jerseys free shipping

cheap jerseys nfl

Tömegközlekedés

A jegyár Budapesten 2010-ben 320 Ft, 2016-ban pedig 350 Ft volt. A régióban a menetjegyárak a következők voltak 2016-ban. Szófia: 158 Ft; Bukarest: 90 Ft; Varsó: 240 Ft; Prága: 275 Ft. Tehát a helyzet keleten továbbra is változatlan, mi vagyunk a legdrágábbak.

Egy kilométer autópálya ára

A Gyurcsánykormány alatt hírhedt volt a túlárazás, ennek mértékéről azonban máig nincsenek mértékadó tanulmányok. Érdekes, hogy Németh Lászlóné, 2010-2014 közötti fejlesztési miniszter szerint a Magyarországon épített autópályák kilométerenkénti ára folyamatosan csökkent a Gyurcsány-kormány alatt, és 2010-re átlagosan 1,8 milliárd Ft-ba került. Ehhez képest a szintén Németh Lászlóné vezette minisztérium szerint az autópálya-építések fajlagos kilométerköltsége 2013-ra 2,3 milliárd Ft-ra nőtt. De voltak szakaszok, ahol majdnem elérte a 4 milliárd Ft-ot is.

Hány percet kell dolgoznunk egy Big Macért?

Válság ide vagy oda, a változás egyértelműen pozitív: 2009-ben 59-et, 2015-ben már csak 44-et. Igaz, ezzel továbbra sem előzünk meg senkit sem a régióban, Bukaresttel vagyunk egy szinten. Fontos azt is kiemelni, hogy a Big Mac-index a városokra koncentrál, és amíg Budapest egyértelműen felzárkózik, addig a vidék folyamatosan lemarad az Unió többi tagállamához képest. És ez a romló tendencia ugyanúgy fennmaradt az elmúlt hét évben, mint előtte bármikor.

A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.

Háztartások hitelállománya

2010-ben 7844 milliárd Ft, 2016-ban 5683 milliárd Ft

Ezen a téren egyértelmű siker könyvelhető el. Az adósság belső összetétele legalább annyira fontos, mint a mértéke, amit a válság a magyar középosztály jelentős részének is megtanított. 2010-ig régiós léptékben mérve is kiemelkedő mértékben adósodott el a magyar lakosság devizában, ami elsősorban a rossz jegybanki kamatpolitikának és a szabályozás hiányának volt köszönhető. A jegybank kamatpolitikájával 2001 és 2007 között arra ösztönözte a lakosságot, hogy devizában adósodjon el.

A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.

A kormánypárti padsorokban 2010 után sokat használt „elmúlt nyolc év" ismert frázis lett mára. Fideszes és KDNP-s politikusok előszeretettel alkalmazták ellenérvként, amikor az ellenzék megpróbálta kikezdeni a kormány bizonyos intézkedéseit. A 2002–2010 közötti kormányok teljesítményét számos területen lehetett kritizálni (ahogy ezt elemzéseinkben mi is megtesszük), de általában véve az „elmúltnyolcévezés" mindig is leegyszerűsítő, sokszor az érdemi vitákat megkerülő politikai kommunikációs eszköznek számított. A Fidesz kormányzás most következő értékelése során más utat követünk, és sommás politikai kinyilatkoztatások helyett a tényeknél és számoknál maradunk, hogy bemutassuk milyen is volt az „elmúlthétév".

Hét év már kellő távlatot ad a kormány eddigi eredményeinek értékeléséhez. Ehhez azonban szükséges, hogy a változás számszerű bemutatásán túl is magyarázatot találjunk az eredményekre, és ezért – ahol lehet –összehasonlítsuk azokat régiós versenytársaink eredményeivel is. Ezek után vegyünk sorra néhány, az ország jövője szempontjából fontos kulcsterületet.

Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki nyilvános határozathirdetésén, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával.

Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult.

A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási - például adóhatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.

Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezen felül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.

Románia idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.

Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választ egyet-egyet. Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepel a listákon, amelyekről minden megyében a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek a pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd - helyben vagy más megyében - további mandátumokként hasznosulnak.

Jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Nézzük meg, hogy a „megállapodásnak" mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti a következő táblázat, (egyelőre a 2018. évi külön növekedési vagy csökkenési hatással nem számolva):

Minimálbér esetén (forintban)

Garantált bérminimumnál (forintban):

Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy észrevegyük: az állami költségvetés az egyezséggel jól jár, mert a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a megnövekedett adók teszik ki. Ezt a vállalkozásoknak kell kitermelni, ha tudják. Azaz a kikényszerített egyezség úgy tesz át a kisvállalkozások csekélyke nyereségéből dolgozónként és havonta - a minimálbéren foglalkoztatottak zsebébe - 11072 forintot, hogy közben az állami zsebbe is kell fizetni a korábbiakhoz képest 3941 forinttal többet. Garantált bérminimumot keresők esetében a 21 446 forintos nettó fizetésemelésen kívül még 11933 forintot kell havonta és dolgozónként a jó helyzetben lévő költségvetésbe elutalni.

Novemberben – az októberi hároméves mélypont után – tavaszi szintjére erősödött a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ebben a hónapban az üzleti és fogyasztói várakozások is optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe mintegy két és fél éve viszonylag szűk sávban hullámzik, most ennek is közepe táján található. Novemberben az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével mindegyik ágazat bizalmi indexe emelkedett, igaz az iparé csak keveset. Az iparban a termelési kilátások, a rendelésállomány – de az exporté nem! - és a készletek megítélése egyaránt kedvezőbb lett,egyedül az elmúlt időszak termelésének megítélése vált valamivel rosszabbá. A beruházási szándék is erősödött, főleg 2017-re. Az építőipari bizalmi index értéke novemberbenszámottevően nőtt, s ezzel 14 havi csúcsára jutott.

A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai is kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés megítélése novemberben némileg,a rendelésállomány értékelése jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelmi bizalmi index a szeptemberi szintre esett vissza. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése egyaránt romlott, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index emelkedésében főleg az általános üzletmenet javuló megítélésének volt szerepe.

Egyre jelentősebb méreteket ölt a közösségi szálláshely-szolgáltatás a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint 2010 és 2015 között Budapesten megduplázódott a közzösségi szálláshely kapacitás, míg az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy 6-szorosára nőtt, miközben a szállodai kereslet csak 40 százalékkal emelkedett.

A Földön élő gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) világszerte csütörtökön megjelent Élő bolygó jelentéséből (Living Planet Report).

Mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység, a 25 éves WWF Magyarország a tendencia megváltoztatása érdekében a természeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sürgeti.

A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.