Az oktatási államtitkár a napokban bejelentette, hogy 2014-től az érettségi vizsgára bocsátás előfeltétele lehet 50-60 óra önkéntes munka elvégzése. Az LMP szerint ennek semmi értelme: a fiatalokat ösztönözni, nem ijesztgetni kell.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) több száz hallgató bevonásával készült felmérése szerint a hallgatók 29 százaléka dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat, költségtérítést fizetnie, 52 százalékuk pedig a tankönyvekre, szakmai programokra, vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a vidéken élő diákok hamarabb állnak a saját lábukra és kezdenek dolgozni: aktívabbak, mint a fővárosiak.
Korábban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ellenezte a felsőoktatási törvénytervezet koncepciójának azon elemét, mely 15 év oktatói tapasztalathoz kötötte volna az egyetemi docensi címet. A felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb változata minimum tíz év oktatói tapasztalatot követően ítélné oda a kinevezést.
Hatékonysági, finanszírozási és minőségi problémákat állapított meg az felnőttképzés rendszerével kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely a 2006 és 2009 közötti időszakot vizsgálta - olvasható a Népszabadságban. Miután a számvevőszék szerint a felnőttoktatásban megfogalmazott célok csak részben vagy hiányosan teljesültek, törvénymódosítást javasol az ÁSZ, egy követelményrendszer és egy az értékelést rögzítő információs rendszer felállításával.
A csaknem 7500 jelentkezőből valamivel több mint hatezren kezdhetik meg egyetemi, főiskolai tanulmányaikat a februárban induló képzéseken. A mesterképzésre készülők csaknem nyolcvan százaléka bejutott valamelyik megjelölt képzésre, míg az alapképzést választóknak alig harminc százaléka mondhatja el ugyanezt - olvasható a felvi.hu-n.
Óriási gond, hogy a felsőoktatási intézmények mintegy 80 százaléka mutat hajlandóságot az új tanítási módszerek használatára, de csak negyven százalékuk él a lehetőségekkel - értettek egyet a Bologna Konferenciasorozat első, A kétciklusú felsőoktatás tartalmi reformjának tapasztalatai címet viselő műhelybeszélgetésének résztvevői január 17-én, Budapesten.
Javaslatokat készítenek a felsőoktatásban érintettek az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés - mondta a kormányszóvivő pénteken Budapesten.
A magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartói, rektorai arra kérik a döntéshozókat, hogy a tervezett új felsőoktatási törvény – általában a lehetőségeket, illetve konkrétan a felvételi eljárást, a finanszírozást, az akkreditációt tekintve – továbbra is az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve alapján kezelje az állami, az egyházi és a magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményeket.
Nem tartja értelmezhetőnek az új közoktatási törvény koncepciójában a 60 órás önkéntes társadalmi tevékenységet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - olvasható a hirszerzo.hu-n. Eközben a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) szerint a gimnáziumok számára változatlanul hagyott óraszám nem teszi lehetővé a közoktatási koncepcióban rájuk rótt pluszfeladatok ellátását.
A felsőoktatási törvény koncepciójához 333, a közoktatási törvény koncepciójához 490, míg a pedagógus életpálya-modellhez hetven pontosító, kiegészítő javaslat érkezett be az Oktatásért Felelős Államtitkársághoz - áll a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) január 7-i közleményében. A nemzeti konzultációra december 31-ig adott lehetőséget az államtitkárság. A felsőoktatási törvény jogi normaszövegét február-márciusban készítik el.
A tanuló – a magántanuló is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni őt és szüleit a magántanuló jogairól és kötelességeiről. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az iskolába járó többi tanköteles fiatalt, de egyes jogait külön is nevesíti a jogszabály.
A közoktatási koncepció szövegének a NEFMI honlapján 2010. december 11-én elérhető változata alapján a Közoktatáspolitikai Tanács diák oldala elkészítette véleményét az új közoktatási törvény koncepciójáról.
A törvénykoncepció bevezetése szerint a kerettörvény azért jó megoldás, mert: A jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a kellő rugalmasság így egyaránt garantálható.
Elveszti önállóságát 2012. január 1-jétől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) is, miután azokat a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint összevonják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közigazgatás-tudományi Karával - olvasható az eduline.hu-n.
Leváltották az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatóját, Csekő Krisztinát. Az április 1-jén kinevezett főigazgatót Hoffmann Rózsa menesztette posztjáról december 10-én - tudta meg az Edupress.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményét megbízottként jelenleg Kaposi József, korábbi szakmai és tudományos főigazgató-helyettes vezeti.
Réthelyi Miklós ígéretet tett arra, hogy nem lesz létszámleépítés a felsőoktatásban: maradnak az oktatók, a kutatók és a közalkalmazottak is - olvasható a hrportal.hu-n. Korábban azonban a Népszava arról számolt be, hogy a Belügyminisztérium csaknem 1,1 milliárd forintot ítélt oda 111 település önkormányzatának, hogy támogassa közoktatási intézményeikben a létszámleépítés költségeit.
2.550 fővel csökkentik jövőre az államilag támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát - áll a december 8-án kiadott Magyar Közlönyben. Míg idén 56 ezer felvett diák tanulmányait finanszírozta az állam, jövőre 53.450 elsőéves hallgatónak nyújtanak hasonló lehetőséget.